Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben
egymás ellen, hanem együtt harcolt az MKP és az SZDP. A FKgP a szegényparasztok egy része mellett megkapta a többi paraszti szavazatot, valamint a kisiparban dolgozók és a középrétegek kis százalékán kívüli szavazatokat. A járási eredményekbó'l következik, hogy az FKgP igen sok községben a szavazatoknak magas hányadát szerezte meg. Közülük is kiemelkedik a mezőkeresztesi járásban Tibolddaróc, Sály és Kács (81%, 79,9%, 78,6%), a mezőcsáti járásban Hejőkürt és Igrici (78,8% és 77,3%), a mezőkövesdi járásban pedig Borsodivánka és Cserépfalu (78% és 76,5%). Az NPP a három járásban— önmagához képest — sok szavazathoz jutott. Ennek eléréséhez a szegényparasztok és az újbirtokosok, közülük is elsősorban a volt gazdasági cselédek segítették hozzá. A párt ezzel a teljesítménnyel versenytársa tudott lenni a két munkáspártnak, sőt a mezőcsáti járásban sikerült megelőznie az MKP-t, a mezőkövesdi járásban az SZDP-t. Több községben a párt részesedése szembeszökően magas, így a mezőkeresztesi járásban Cserépváralján és Tardon megszerezte az első helyet (44% ill. 41,6%), a mezőkövesdi járásban Négyesen 34,2%-ot, Bogácson 31,3%-ot kapott, a mezőcsáti járásban Hejőszalontán és Műhibán (34,4% és 31,2%) volt a legeredményesebb.75 Külön kell szólni a tárgyalt terület legjelentősebb községéről, Mezőkövesdről, ahonnan a járásban leadott szavazatoknak több mint 42%-a származik.76 A nagyközségben a FKgP jelentős sikert ért el, amit főleg az ott élő nagyszámú gazdag parasztnak és az általuk befolyásolt, nekik dolgozó munkásaiknak köszönhet. Ezt bizonyítja, hogy a két munkáspárt a járási eredményéhez képest nem egészen 3%-kal kapott kevesebbet, ezzel szemben az NPP vesztesége több mint 8% volt. A 16 községből álló putnoki járás csak a felszabadulás után került közigazgatásilag Borsod megyéhez, így a választás idején még nem volt igazán szerves része a megyének. A járás területén egyetlen ipartelep vagy gyár, így munkásság sem volt. Az ebből következő gazdasági-társadalmi és politikai elmaradottságot a FKgP igen jól kihasználta, elsősorban „magyarságának” hangsúlyozásával és a néprajzi határok követelésével. Nem véletlen, hogy az egész megyében ebben a járásban érte el a FKgP a legjobb eredményt, a két munkáspárt pedig a leggyengébbet.77 A FKgP egy község, Kelemér kivételével mindenütt abszolút többséghez jutott, sőt Aggteleken és Szuhafőn csaknem 100%-ot szerzett (96,7% és 92,5%). Ezenkívül további öt községben 80% felett volt szavazatainak aránya. Az MKP a legeredményesebben Kánó, Zubogy és Kelemér községekben végzett 27,5, 24,7 valamint 23,1%-kal. Az SZDP egyetlen helyen sem érte el a 20%-ot, legmagasabb részesedése Putnokon volt 19,6%-kal. A két munkáspárt gyenge teljesítményét az egymással folytatott harc is elősegítette. Ezt bizonyítja, hogy pl. Kánó községben, ahol az MKP a legjobb eredményt érte el, az SZDP aránya csak 0,6% volt, Kelemér községben az MKP 23,1%-ával szemben az SZDP-é 1,7% volt, Zubogyban pedig az MKP 24,7%-ot, az SZDP 6,7%-ot szerzett. Az NPP — túlszárnyalva megyei átlagát — a járásban, Kelemér községben ért el kiugró eredményt 40%-kal és ezzel helyileg megnyerte a választást. A választókerület közigazgatásilag másik önálló része Zemplén megye volt, amelyhez 72 község és egy megyei város, Sátoraljaújhely tartozott. A megyében összesen 73 538 név lett felvéve a választói névjegyzékbe, akiknek 95,3%-a (70 114 fő) adta le szavazatát, közülük 69 217 volt az érvényes szavazatok száma.78 A választáson indult pártok szavazatai:79 224
