Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben
nagy súllyal estek latba és itt is a FKgP előnyére szolgáltak, bár a választókerületi aránynál kedvezőbb megoszlást mutattak. Borsodban ugyanis 1000 férfi szavazatra 1254 női szavazat esett, viszont az egyes pártokat tekintve az NPP esetében 1225, a PDP-ében 1260, az MKP-éban 995, a FKgP-éban 1471, az SZDP-ében 1143 volt a valóságos helyzet. A munkáspártok hatása a megyében elvitathatatlan volt, hiszen szavazataik száma jelentősen felülmúlta taglétszámukat. Ez még inkább igaz akkor, ha elfogadjuk az SZDP kimutatását, mely szerint párttagjainak egy része nem az SZDP-re adta le szavazatát.63 Az így elvesztett szavazatok nagy többségét az MKP kapta meg azoktól a munkásoktól, akik helytelenítették az SZDP-nek a középutasság felé történt orientációját. Ezt az állítást bizonyítja, hogy különösen nagyarányú volt az SZDP tagok elfordulása Miskolcon és a borsodi bányamedencében, tehát pontosan az iparosodott vidéken.64 Miskolcon 39 264 fő rendelkezett választójoggal és 36 942 élt vele. Érvényesnek ismertek el 36 658 szavazatot, amelyek közül az egyes pártok szavazatai: férfi % női % összesen % NPP 180 1,1 241 1,2 421 1,15 PDP 634 4 725 3,5 1359 3,77 MKP 3240 20,2 3073 14,9 6313 17,22 FKgP 6 884 42,9 11030 53,5 17914 48,86 SZDP 5113 31,8 5538 26,9 10651 29 16051 100 20607 100 36658 100 A pártokra leadott szavazatok aránya mutatja, hogy a város a baloldal jelentős bázisát jelentette. Ezt elsősorban a férfiak szavazatai bizonyítják, akiknek 52%-a állt a munkáspártok mögé. A munkások szavazatai mellett a munkáspártok — elsősorban az SZDP — jelentős számban kaptak szavazatokat a városi értelmiségtől, kisiparosoktól, kiskereskedőktől. A FKgP mögött a nagypolgárság, a középrétegek nagy hányada, a városi burzsoázia és a reakció sorakozott fel. A városi középrétegek egy részének érzését tolmácsolta a PDP viszonylag jó szereplése, míg az NPP a városban szinte semmi erőt sem tudott felmutatni. A miskolci eredmény híven szemléltette a város társadalmi képét. A női szavazatok megoszlására csak egy jellemző tényt hozunk fel, hogy míg a FKgP-ra leadott szavazatok 60%-át tették ki a női szavazatok, addig az MKP-nál ez csak 48,4%, az SZDP- nél 52%. A miskolci eredmény még pozitívabb abban az esetben, ha Miskolchoz hozzászámítjuk azokat a külső területeket, amelyek a választás idején közigazgatásilag már Miskolchoz tartoztak. (A választási eredmény kiszámítása még az 1945 előtti közigazgatás szerint történt.) Nagy-Miskolc vonatkozásában az előbbi szavazati eredményhez 17 838 további szavazatot kell adnunk, amelyek közül az NPP 178, a PDP 218, az MKP 7091,a FKgP 2 618 és az SZDP 7 733 szavazatot szerzett.65 A szavazatok összesítése a munkáspártok döntő sikeréről tesz bizonyságot, mivel együtt több mint 58%-os részesedést értek el, szemben a FKgP nem egész 38%-os eredményével. A borsodi bányamedence négy járásban helyezkedett el, de nem a négy járás egésze tartozott a medencéhez. A négy járásban összesen 126 község volt található (miskolci járás 32, sajószentpéteri 28, ózdi 27, edelényi 39), közülük 89 volt magában a medencében (miskolci járás 23, sajószentpéteri 24, ózdi 24 és edelényi 18), 37 pedig azon kívül. A bányamedence 89 községének főbb mutatóit érdemes összevetni a négy járás egészének valamint a bányamedencén kívüli községeinek főbb mutatóival: 220
