Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben
kívánja hagyni a földreformot; a választás esetleges megnyerésével a saját javára akarja megváltoztatni a koalíciós egyensúlyt. Ezen kérdéseken kívül a választási gyűléseken jelentős súllyal szerepeltek az országot érintő egyéb problémák is, így az ország újjáépítésének 3 éves terve, a közigazgatás demokratizálása, a legnagyobb üzemek és a bankok államosítása, az igazoló eljárások meggyorsítása. A párt szeptember közepén szólt először külön a nőkhöz, bár előbb felismerte, hogy a választásokon döntő súllyal fog latba esni a nők szavazata. Megnyerésük érdekében a gyűléseken ezután mindig kihangsúlyozták a szerepüket és ezt a célt szolgálta a párt agitációjában egyre inkább teret nyerő háziagitáció is. Ez utóbbi során főleg az érzelmekre akartak hatni, hogy az MKP programja a béke programja és a nők feladata — ennek elfogadásával —, hogy ne engedjék az újabb háború kitörését. A párt aktivistái egyúttal felhívták a nőket a politikai életbe való bekapcsolódásra, az aktív politizálásra. Szeptember folyamán az SZDP is nagy lendülettel folytatta választási kampányát. A párt Borsod megyében komoly hagyományokkal rendelkezett a megye ipari jellege és a munkásság jelentős száma miatt. Ezért az SZDP a megyét egyik legfontosabb fellegvárának tekintette és minden erővel jó eredményt akart elérni a választáson. Gyűlésein a fő hangsúlyt a szociális és közellátási kérdésekre helyezte, míg a politikai vonatkozásokat csak másodlagosan érintette. A közellátás helyzetének középpontba állítása két szempontból is érthető volt — egyrészt a kérdés nagy jelentőséggel bírt elsősorban az iparvidékeken, másrészt a közellátási miniszter az SZDP megyei vezetője, Rónai Sándor volt. így az SZDP — mondhatni - személyes ügyének tekintette a közellátás megjavítását. Választási agitációjában hangoztatta, hogy az SZDP győzelme a közellátás megjavításának biztosítéka. A párt gyűlésein a jobb közellátás érdekében kiemelték a munkás-paraszt összefogás, az egymás segítésének fontosságát: hogy a paraszt az általa adott élelemért a munkástól termelőeszközt kap cserébe. A párt a közellátással kapcsolatos agitációját gyakorlati bizonyítékokkal igyekezett alátámasztani, ami abban nyilvánult meg, hogy időnként Rónai élelmiszerszállítmányokat és közszükségleti cikkeket biztosított a megyének. A közellátás kérdésében a párt és a megyei vezetés kölcsönösen támogatták egymást.2 9 A probléma megoldásától, illetve a megoldás kilátásba helyezésétől a párt sok szavazó megnyerését remélte. Ugyancsak komoly hatásra számítottak a szociális viszonyok homloktérbe helyezésétől is. Szinte nem volt olyan gyűlés, ahol ne ejtettek volna szót róluk.3 0 Különös súllyal szóltak az anya- és csecsemővédelem biztosításáról, napközi otthonok és új iskolák létesítéséről, az ingyenes oktatás bevezetéséről, valamint az égető lakáshiány megoldásáról. Ezek a kérdések mindenkihez szóltak, éppen ezért a választáson mindenkitől támogatást vártak. A közellátási és a szociális problémák mellett a párt gyűlésein az előadók foglalkoztak a közigazgatás megtisztításának és demokratizálásának a szükségességével, a gazdagabb rétegeket sújtó progresszív adózással. Az FKgP-hez és az MKP-hez hasonlóan az SZDP is figyelembe vette az elkövetkező választáson a női' szavazók döntő szerepét. A női szavazók megnyerésének fontosságát először Schiffer Pál vetette fel a nagymiskolci SZDP összvezetőségi ülésén, szeptember 2-án.31 Schiffer az agitáció jelentős feladatául tűzte ki a nők megnyerését, mert — mint helyesen látta — „apolitikussá lettek nevelve”, sőt nem kis részüket az ellenforradalmi nézetek hatották át. Ez a helyzet pedig potenciális veszélyt jelent a választások kimenetelére nézve. A veszélyt a nőknek — a régi rezsim bűneiről és a párt programjának 210
