Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között
cionál, a működési engedélyt csupán 1954-ben kapta meg, mint termelőszövetkezeti kultúrotthon.133 Itt valósult meg először a község életében az előbb ideiglenes jellegű, majd rendszeresen üzemelő mozi is, az 1949-es esztendőben.134 A mozi újabb fellendülést hozott a község kulturális életében. Nagy tömeget vonzott rendszeresen, és így nagy tömegekhez juttatta el az akkor korszerűnek számító kultúrát. Egyik legeredményesebb eszköze lett a közművelődésnek, melyet azonban ma már túlnőtt a kultúrát szomjazok igénye. A hagyományos népművelési formák mellett egyre nagyobb tért hódít a tömegkommunikációs eszközök széles körű elterjedése,amely a községben is érezteti hatását. 1950. áprilisában pl. 19 db. napilapra, 7 db hetilapra és folyóiratra fizettek elő.13 5 Ugyanebben az évben 20 db. rádiót tartottak nyilván, és ez igen nagy fejlődést jelent a lakosság tájékoztatásában, a háború előtti időszakhoz viszonyítva.13 6 A tanulmányomban igyekeztem bemutatni szülőfalum gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési viszonyainak fejlődését 1920—50-ig terjedő időszakban. Arra törekedtem, hogy az országos eredmények és gondok helyi tükröződését vázoljam, egyrészt a két világháború között, másrészt a felszabadulást követő években. Ezzel párhuzamosan akartam ábrázolni a két történelmi időszak között meglévő óriási különbséget, hogy kiemelhessem a felszabadulásunk nagy történelmi jelentőségét népünk életében a község arculatának megváltozásán keresztül. JEGYZETEK Rövidítések: BAZmLt. - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár BAZmLt. B-G— K. keevm. - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Borsod-Gömör-Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye. [1] Új Magyar Lexikon IV. kötet 648. o. [2] Herman Ottó Múzeum - Régészeti Adattára (374-68; 750-69; 376-68; 346 - Miskolc) [3 \Hóman: A honfoglaló törzsek megtelepedése. 7. o. [4] Lehoczky Alfréd: Hangony község 750 éves. Kossuth Nyomda, Bp. 6. o. [5] Borovszki Samu: Borsod-Gömör-Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye monográfiája. [6] Dézsmajegyzék: Szentsimon. Országos Levéltárban. [7] Málnási Ödön: Gr. Csáky Imre bíboros és kora. Kalocsa, 1933. [8] Kovács András varga visszaemlékezése. Gyűjtötte: Csömör Ernő [9] Plébániai Levéltár, Szentsimon, 1847. [10] Protokollum (1837), Plébániai Levéltár, Szentsimon, Szagula plébános feljegyzése. [11] Kép egy műkedvelő előadásról, 1907-, saját tulajdon. [12] Plébániai Levéltár, Szentsimon, 1899. — alapító jegyzőkönyv. [13] Plébániai Levéltár, Szentsimon, 1855. [14] Canonica Visitátió, 1814., Plébániai Levéltár, Szentsimon. [15] Canonica Visitátió, 1858., Plébániai Levéltár, Szentsimon. [16] Plébániai Levéltár, Szentsimon, 1814. [17] BAZmLt -B—G—K. keevm Alispáni iratok — a hangonyi körorvosi állás megszervezése tárgyában. - 1925. [18] BAZmLt. - B-G-K. keevm alispáni iratok 8170/1925. Megjegyzés: a kérelem elveszett, erről csupán az alispáni mutatóból szereztem tudomást. [19] U. o. — 527/1930. [20] U. o. - 1009/1931. [21] U. o. — 12603/1938., valamint a 812/1939. Megjegyzés: A 12 603-as irat tanulsága szerint 1938. novemberében még a putnoki járáshoz tartozik a község, a 812/1939. sz. irat szerint 1939. január 24-én már az ózdi járás tagja. 169
