Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között
napon az illető falujáró éppen az 5. vagy 10., hát bosszús is az illető, mert a munkája marad vele... Ilyen esetben meg kellene tudni a megbízottnak, hogy mi az oka, hogy nem szívesen tárgyal a fél, mert nem biztos, hogy minden esetben a demokrácia ellenes érzülete, vagy beállítottsága az ok. ”124 Ez természetesen az agitációs munka gyermekbetegsége, amely végeredményben nem befolyásolta a választások kimenetelét. Az 1949. május 15-én lezajlott választás eredményei a következők:125 Férfi Nő Összesen Névjegyzékre felvett 314 351 665 Névjegyzéken kívül 2 3 5 Összesen: 316 354 670 Leadott szavazatok száma: 314 351 665 Érvénytelen:Népfront ellen: — — ~ Ezek alapján — a népfront jelöltjére leadott szavazatok aránya 100%-os volt. Senki sem tartózkodott a szavazástól sem. Óvatosnak bizonyult a község vezetőinek a találgatása, amely szerint 75—85%-os szavazási eredményt tippeltek a hangulatjelentésben.126 A választás ilyen átütő sikere betudható a MDP létrejöttének, amely még ebben az időben következetes politikát valósított meg a gazdasági, a politikai és a társadalmi élet területén. Eredményesen dolgozott az ország népe a 3 éves terv megvalósításán, sikerrel vívta harcát a reakcióval. Ez nem maradt hatás nélkül a község lakosságára sem. Emellett az egyesült munkáspárt helyi szervezete jelentős politikai erőt képviselt, és a választási harcban jól mozgósította tagságát. Az országos eredmények, annak helyi hatásai, a pártszervezet körültekintő, sokoldalú tevékenysége tükröződik tehát a várakozást felülmúló választási eredményekben. A közigazgatás demokratizálása, az egyik legfontosabb politikai kérdés volt.127 A politikai helyzet változásával jelentős változás ment végbe a képviselőtestület összetételében is. Eddig csupán a földtulajdonnal rendelkezők közül kerültek ki a testület tagjai, de 1945 után ezek csak egy részét tették ki. A virilisták egyszerűen kimaradtak a vezetésből, sőt igyekeztek a szegényparasztokból és munkásokból választani képviselőket. íme példa 1950-ből: a 20 tagú képviselőtestületből 13 fő — a tulajdonnal nem rendelkező — gyári dolgozók (fizikai munkások) közül került ki. 3 fő tartozott a középparasztok közé, a további 3 fő pedig a szegényparasztok közé, ezekből is ketten az 1945-ös földreform során juttatott földű új gazdák voltak, a körjegyző pedig hivatalból volt tagja a testületnek.123 A felszabadulást követő időszak egyik legfontosabb politikai kérdése volt a közigazgatást megtisztítani a reakciós elemektől. Enélkül nem lehetett volna a népi demokratikus rendszert megszilárdítani. Lényegében a tisztogatási akciónak egyik mozaikja a Zombory- ügy is. A hangonyi és szentsimoni KP szervezet panaszt tett a járási főjegyzőnél 1945 februárjában Zombory Jenő körjegyző ellen. A pártszervezetek kérték a fegyelmi vizsgálat elrendelését, mert a körjegyző 1944-ben együttműködött a fasisztákkal. Súlyosbította a- helyzetét, hogy a népőrség felállítása ügyében összeütközésbe került a járási rendőri szervekkel. Emiatt a körjegyző politikai védelemért folyamodott az alispánhoz. Az alispán vizsgálatot rendelt el, melynek során egy sor tanút kihallgattak, de 1945. július 24-én még a vizsgálat eredményeként Zomboryt megerősítik körjegyzői állásában. A vizsgálat azon166
