Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között
be a 20-as évektől a felszabadulás időszakáig. A lakosság áruellátásában nem elhanyagolható szerepet töltött be. Ez kitűnt a község lakóival történt elbeszélgetésekből is. A felszabadulást követő időszakban létrejött a községben is a földművesszövetkezet. Célját tekintve fogyasztási és értékesítési jellegű volt, azonban nagy segítséget adott az új gazdák számára, hogy megindíthassák a földreform által juttatott földön a termelést. E feladat eredményes segítésére a Grósz-féle birtok tanyaépületét, a gazdaság felszereléseit a földigénylő bizottság a megalakult földművesszövetkezetnek juttatta.93 Ugyancsak részesült a földművesszövetkezet a felosztott birtok legelőiből is.94 A földosztás során bizonyos túlkapások is történtek a földművesszövetkezet javára, amelyeket 1950-ben korrigáltak.9 5 Részjegyekkel, a földreform során juttatott gazdasági épületekkel és felszerelésekkel a földművesszövetkezet jelentős gazdasági erővé vált. Nagymértékben hozzájárult a háború utáni akadozó áruellátás javításához, valamint az új gazdák segítéséhez, és ezen keresztül a szövetkezeti gondolat erősítéséhez. A szövetkezés gondolatát erősítette a község villamosítása is. Már a felszabadulás előtt is foglalkoztatta ez a lakosságot. Erről tanúskodik a községi képviselőtestület 1938. dec. 21-i ülésének jegyzőkönyve, amely kimondta, hogy meg kell oldani a község villamosítását.96 Ezen a közgyűlésen már megszavazták a közvilágításra szánt összeget is, amelynek fedezésére 6%-os pótadót vetettek ki a lakosságra. Ennek ellenére a felszabadulás előtt a terv nem valósulhatott meg, noha a községtől néhány kilométerre volt az áramszolgáltatást biztosítani tudó, ózdi gyári villanytelep. A villamosítás elmaradásának egyik oka a hamarosan kirobbanó világháború, de okai között szerepel az is, hogy a lakosság egy részének ellenállása — éppen a pótadó kivetése miatt — nagy volt. A felszabadulás után újból felvetődött a villamosítás terve. 1946-ban megalakult a községi Villamosítási Szövetkezet.9 7 A lakosság részjegyek jegyzésével megteremtette a szükséges alaptőkét. A közbirtokossági erdőből biztosították a szükséges famennyiséget az oszlopokhoz. A fa kitermelése és hazaszállítása megmozgatta az egész lakosságot. Akinek fogatja volt, az a fa hazaszállításával, a fogattal nem rendelkezők a fa kitermelésével végeztek jelentős társadalmi munkát. A pártszervezetek politikai és szervező munkával segítették a villamosítás minél gyorsabb befejezését. Az MDP Ózdi Járási Bizottsága 1948. június havi információs jelentésében is tükröződik ez a politikai és szervező munka: „.. . szorgalmazzuk Szentsimon és Borsodszentgyörgy községek villamosításának befejezését.”9 8 És valóban még 1948-ban felgyulladt a villany a községekben.9 9 A Villamosítási Szövetkezet még egy évig tevékenykedett. 1949-ben az államosítások utolsó szakaszában a szentsimoni Villamosítási Szövetkezet is állami tulajdonba került, ezáltal a község is bekapcsolódott a kiépülő országos energiafogyasztási hálózatba. Rövid története is erősítette a szövetkezeti gondolat térnyerését, segítette a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozását. Az 1948-ban országosan meginduló termelőszövetkezeti mozgalom rövidesen kiterjedt a községekre is. Az MDP Ózdi Járási Bizottsága 1939. májusában a következő információs jelentést küldte a megyére: „A táblás termelésről elég kicsi az érdeklődés. Kivéve Csokvaomány, Szentsimon, Center községeket.. .”100 1950-ben az augusztusi jelentés 4—5 szentsimoni tag belépéséről tájékoztatja a megyei pártbizottságot.10 1 A felszabadulást követő időszakban széles körben terjedő szövetkezeti mozgalom tehát meghozta a gyümölcsét. A parasztság megértette a szövetkezeti mozgalom jelentőségét, és a kollektív gazdálkodás útját választotta. Természetesen ez nem ment minden zökkenő nélkül. Az országosan jelentkező, „balos türelmetlenség” itt is éreztette hatását. Néhány esetben figyelmen kívül hagyva a fokozatosság, az önkéntesség elvét, adminisztratív eszközökkel igyekeztek nyomást gyakorolni a parasztokra. Az 1950. szeptember 10-én megtartott pártnapon az egyik felszólaló tsz-szervezéssel kapcsolatban sürgette, 159
