Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között
form-rendeletnek. Ebből bírósági ügy lett, amelynek eredményeképpen két személyt szabadságvesztésre ítéltek.”80 Ez a visszaemlékezés helyenként pontatlan, főleg a dátumokat és adatokat illetően, mégis hű képet ad — egyszerű szavakkal bár — a felszabadulást követő időszak hangulatáról a földreformmal kapcsolatban. A földreform végrehajtásának eredményeképpen megszűnt a község egyetlen — bár helyileg nem jelentéktelen — úri birtoka. A felosztott szántóterület 135 kh. volt, és 21 fő kapott kisebb-nagyobb földterületet. Legkevesebb földet 2 középparaszt kapott (2—2 kh- at.), a legtöbb földet a napszámosok ill. gazdasági cselédek kapták, 7—12 kát. h.-at. A földművelésből élő, eddig is birtokkal rendelkezők közül 12 szegényparaszt és törpebirtokosjutott földterülethez. A fennmaradó többi birtokot csereingatlanként az egyházközség (erről később), a megalakult Földművesszövetkezet (legelőt, erdőt), a Magyar Állam Kincstár Földbirtokrendező Alapja (tartalék területként) kapta. A rendelkezések értelmében 100 kh-at fenntartottak a volt tulajdonosnak.81 A földreform hullámai még sokáig gyűrűztek. Nehezen ment, és sokáig elhúzódott a telekkönyvezés. A térképet készítő és a telekkönyvezési végző mérnök műszaki okokra hivatkozik a késedelemért.82 A szentsimoni földigénylő bizottság még a telekkönyvezés befejezése előtt kérelemmel fordult a földművelésügyi miniszterhez, hogy a Grósz-féle birtok erdőterületeiből létesítsenek közbirtokossági erdőt. A miniszter elutasítja a kérelmet, arra hivatkozik, hogy a földreform során 154,4 kát. h. földet osztottak ki 20 jogos igénylő között. (Az adatok pontatlanok, bár az évek során az eredeti kiosztás sok változáson ment keresztül.)8 3 Csak 1948. február 13-án kelt megyei földhivatali végzés tett pontot a kiosztott birtokhoz tartozó tanyaépületek hovatartozására vonatkozóan. Az említett végzés a tanyaépületeket és a felszereléseit a községi Földművesszövetkezetnek juttatja.84 A földreform során a volt tulajdonosnak fenntartott 100 kh. sorsáról a megyei földhivatal — a 137/1946. MT. hat. alapján — úgy döntött, hogy azt továbbra is fenntartják számára. Később azonban — miután kiderült, hogy Grósz Miksa nem él — megváltoztatták a döntést és 50 kh-at átadnak élő testvérének, a másik 50 kh-at pedig kioszthatja a földigénylő bizottság a rászorultak részére. Ezt a döntést egy megegyezés előzte meg, amely a földigénylő bizottság és Grósz Miksa testvére között jött létre.85 A földreform utolsó hulláma 1950-ben simult el. A Grósz-féle birtok 287 kh-nyi erdő területének egy részét a földreform során a községi Földművesszövetkezetre telekkönyvezték. Ez ellenkezett a rendelettel, így sor került a megváltoztatására. Az eljárás befejezése után az egész erdő a Magyar Állam tulajdona lett.86 A földrelormmal egyidőben — annak részeként — zajlott le a község nyugati részén egy új lakótelep házhelyeinek kisajátítása.8 7 Ehhez igénybe vette a földigénylő bizottság az egyházközség 18 kát. h.-nyi földterületét. Az így igénybe vett és kialakított házhelyekből 43 fő — teljes egészében földnélküli gyári munkás — kapott egyenként 450 négyszögöl házhelyet. A fennmaradt területet pedig tartalék házhelyekként tartották meg. Az igénybe vett földterület helyébe csereingatlanként a Grósz-féle birtokból kártalanították az egyházközséget. A kártalanítás alapjául a megegyezés szolgált, a földreform-rendelet értelmében. Vitákra és nézeteltérésekre utal az a tény, hogy korábban 25 kát. h.-at adtak csereingatlanként az egyházközségnek, amit később a Borsod megyei Földhivatal 45 kát. h.-ra8 8 emelt. Az iratok tanúsága szerint az utóbbi döntéssel az egyházközség megelégedett. Jelentős tényként lehet elkönyvelni, hogy a házhelyek juttatása teljesen ingyenes volt, csupán a mérnöki munkálatok során felmerült technikai költségeket kellett arányosan megtéríteni.8 9 Ezt általános megelégedéssel fogadták, bár akadt az új házhelytulajdonosok között olyan is, aki még ezt a csekély költséget sem akarta megfizetni. A Nemzeti 157
