Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Kilián István: Színjáték Miskolcon a XVIII. század második felében

évi értesítőjében adott közre egy kis tanulmányt, amelyben a minorita fundus-adomá- nyozás néhány okmányát, az igazgatók és tanárok névsorát, valamint a tanulólétszám alakulását közli. 1896-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeletére az iskola történetét Bajay újból, s most már egészen részletesen ki is dolgozta. Bajay eredményeit a város monográfiájában Szendrei János foglalta újból össze, majd végső soron ugyanezeket az adatokat 1929-ben Vucskits Jenő ismét ismertette. Az iskola eddig már meglehetősen jól megírt történetét újabb adatokkal 1960-ban Zsupán László és Bándi Géza egészítette ki.10

Miskolcon is, mint annyi magyar városban, az ellenreformációs küzdelmek jegyében indult meg a harc egy katolikus iskola alapításáért. Tálján Lajos mindszenti plébános egy megyei közgyűlésen tiltakozott az ellen, hogy az egykori Boldogasszony templom romjait, illetve annak területét vásárhelyül használta fel a város. A kálvinista honatyák természetesen ügyet sem vetettek erre a tiltakozásra, azt állították, hogy Miskolc ezt a területet megvásárolta, ehhez tehát most már semmi köze nincs a katolikus egyháznak. 1725-ben Kelemen Didák, a minoriták rendfőnöke már azt kérte, hogy a régi jogon adják vissza a minoritáknak az egykori templom területét. A város többségében református lakossága természetesen joggal félt attól, ha enged Kelemen Didák kívánságának, akkor ugyanezen jog alapján a katolikus egyház más telkek, templomok, illetőleg egyházi épületek iránt is bejelentheti igényeit. A protestáns urak nem látták szükségesnek, hogy Miskolcon egy újabb katolikus templomot építsenek, vagy hogy ide még akárcsak egy katolikus lelkészt is telepítsenek, hisz — amint bizonygattak — igen kevés római katolikus él Miskolcon, mindössze négy nemes és négy jobbágy-család.11 E néhány hívő lelki ügyeinek ellátására pedig elegendő a mindszenti parochia két papja. A minoriták nem tettek le szándékukról, s 1727-ben újból ostromolták az udvart kéréseikkel, s végül 1728-ban megszületett a döntés, s ezt 1729-ben ki is hirdették: a kért telket a minoriták megkapták. Ezen a területen tizennégy kis ház állt. Ezeket a minoriták megvásárolták, s még 1729-ben hozzá is fogtak a templomépítéshez. Az egri püspök, Erdődy Antal, valamint igen sok jótevő adománya révén a templom a kolostorral együtt 1734-ben már készen is állott. Letelepedésük után rögtön megtették az előkészületeket egy iskola építésére is. Terveik szerűit mintegy ötven tanuló befogadására alkalmas épületet kell építeniük, amelyhez évenként újabb 50-50 tanuló számára alkalmas épületrészt, osztálytermet kell majd toldaniuk. Számítottak arra is, hogy évente 5—6 szegény tanulót élelemmel is ellátnak.12 Az iskola 1729-ben ,/elmenő rendszerben” meg is nyitotta kapuit, első évben a principisták, a második évben már a grammatisták osztályait nyitották meg. 1751-ben a mindössze csak huszonkét éve emelt kezdetleges iskolaépület már annyira megromlott, hogy mielőbb hozzá kellett látniuk a minoritáknak egy új iskola építéséhez. Ehhez viszont telekre volt szükségük. Ismét hosszú huzavona után, ami nyüván a protestáns honatyák akadékoskodásának köszönhető, 1752-ben Rottenstein Ignác királyi biztos, akit Mária Terézia erre a célra rendelt ki, a minoriták igényei szerint hasította ki az akkori szentpéteri útból a kívánt telekrészt. 1753. június 4-én ezen a kiigazított telken meg is indult az építkezés. Néhány hónappal később a négy tantermes, kis földszintes iskolát meg is nyitották. 1773-ban ismét teljesen elöregedett az épület. Megújítása elengedhetetlenül szükséges volt, s még ebben az évben meg is indult az építkezés, s némi szünet után 1777-re be is fejezték. Ez az épület állt egészen a XX. század elejéig, amikor a minoriták az új iskolát, a mai Földes Ferenc Gimnáziumot felépítették.

1729-től 1751-ig a grammatisták és syntaxisták osztálya működött, 1751-től csatlakozott ehhez egy újabb osztály, a rhetoroké, majd 1778-tól 1785-ig már kiegészült négy osztályossá, azaz már a poéták osztálya is működött a miskolci iskolában.

12