Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907-1909
adózóképességhez viszonyított arányát kívánta a várostól. A fentieken túl az alispán a vármegyei tisztviselők nyugdíjalapját eddig illető városi befizetésekre is igényt tartott. Az értekezleten elhangzottakra a polgármester 1908. május 23-án kelt levelében válaszolt, és közölte a város álláspontját a vitás kérdésekkel kapcsolatban.2 9 Az 1908. végéig esedékes adókra és a kaszárnyák ügyére észrevételt nem tett. A beruházási kölcsönökkel kapcsolatban az alispán véleményével azt helyezte szembe, hogy ha a terheket köteles a város vállalni, akkor a jövedelemből is részesülnie kell. A telefonköltség kivételével - mely szerinte a vidékiek egymás közötti érintkezését szolgálja elsődlegesen — hajlandó a város a kölcsönökhöz hozzájárulni, ha az útalapvagyonból 12%-ot, az ún. Deák utcai bérházat pedig teljes egészében a városnak adják, s ha a helyiérdekű vasutak részvényeiből a befizetés arányában részt kapnak. A nyugdíjalap befizetést is vállalják a továbbiakban, ha a tőke megfelelő hányadát megkapja a város. A polgármester az alispánnal szemben jogos követeléseket hangoztatott. A nagy összegeket kitevő megyei hozzájárulások kérdése már az önállósításért folytatott harc időszakában is előtérben állt, s ezek miatt buktatta meg a megye annyi alkalommal az önállósodás ügyét. A vármegyei utak karbantartására, a vármegyei közlekedési beruházásokra pl. 1895—1905 között a város befizetett:30 1895 49516 K 12 fill 1896 50126 86 1897 47373 44 1898 46670 70 1900 44646 09 1901 49185 50 1902 51009 48 1903 50613 51 1904 55228 02 1905 67541 84 összesen: 511911 K 56 fill.-t A fenti összegből a város saját közlekedési céljaira visszakapott az első két évben 10 ezer, a további években 13 ezer koronát. Ezen felül a megye tartotta karban a Miskolcon áthaladó győr—szentpéteri útvonalat, melynek a városhoz tartozó hossza 3621 m, ennek évi fenntartási költsége max. 18 ezer korona volt. A megye így az említett időszakban 387 911 korona tiszta hasznot kapott az útadóból. A megyei nyugdíjalapra befizetett összegek kimutatása is hasonló képet mutat: 1896 1774 K 04 fill 1897 1920 28 1898 1938 92 1899 2043 52 1900 2045 66 1901 2089 54 1902 2238 14 1903 2338 14 1904 2386 85 1905 4661 08 összesen: 23436 K 17 fill 114
