Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907-1909

madia, Cukrász, Csokonay, Esztergályos, Gizella. Gubás, Kalapos, Kárpitos, Kinizsi, Kisfaludy, Kont, Kovács, Kőműves, Lakatos, Margit, Melinda, Mészáros, Molnár, Rostás, Sarolta, Szatócs, Újvilág, Vörösmarty, Bem, Martinovics, Soltész Nagy Kálmán utcák, Grenyó-telep, Vasúti-telep.

II. kerület: Arany János, Bors, Belgrád, Gilányi, Jósika, Kölcsey, Munkácsy, Mindszent,

Petőfi, Szemere, Szirma, Zöldfa utcák, Csabai kapu.

III. kerület: Gero, Gyöngyvirág, Imre, Iskola, Irányi, Lonovics, Mélyvölgy, Medgyesalja,

Papszer, Pipisdomb, Templom, Teleki, Tompa, Toronyalja, Reményi, Urak utca.

IV. kerület: Anna, Ágnes, Bodósor, Dayka Gábor, Damjanics, Danyivölgy, Füzes, Gyár,

Honvéd, Hunyadi, Hutás, Ilona, Kalló, Kertész, Kőporos, Kun József, Lovagda, Mária, Salétrom, Serház, Szent István, Teréz, Tatár, Tizenháromváros, Tóth, Vászonfehérítő, Wesselényi, Bercsényi, Dobó, Nagy Sándor, Csalogány utcák, Győri kapu, Muszkás oldal.

V. kerület: Attila, Árpád, Batthyány, Deák, Fábián, Fazekas, Kossuth, Major, Mátyás

király, Nyakvágó, Palóczy, Rozmaring, Szepesi, Szent György, Tárkányi, Verbőczy, Zárda, Pacsirta utcák, Bábonyibérc, Forrásvölgy, Városház-tér, Bedeg völgy.

VI. kerület: Debreceni, Gólya, Horváth, Kazinczy, Jókai, Nyár, Ősz, Régiposta, Rózsa,

Szekfű, Szeles, Tavasz, Tél, Temetőalja, Tetemvár, Újváros, Akác, Huszár utcák, Búza tér, Gömöri pu., Laktanya.

VII. kerület: Baross, Király, Rákóczi, Széchenyi, Vay utcák, Erzsébet tér, Zsolcai kapu.

A választásra jogosultak megoszlása 1908. június 27-i állapot szerint: I. kerület 465, II. kerület 470, III. kerület 376, IV. kerület 465, V. kerület 449, VI. kerület 427, VII. kerület 440, összesen 3092 választó. A III. kerület 10, a többi hat pedig 12—12 bizottsági tagot választott.

A törvényhatósági bizottság közgyűléseken tárgyalta meg a törvény által eléje utalt, a törvényhatóság egészét érintő politikai, gazdasági és igazgatási ügyeket, s e tárgyakban a törvényhatóság területén érvényes határozatokat hozott. A közgyűlésben a virilis és választott tagokon kívül a város legfőbb tisztviselői is részt vettek és szavaztak is. A közgyűlések rendjét szigorúan szabályozták, Miskolc szervezési szabályrendelete 40 §-t szentel a mindenre kiterjedő rendezésnek.

A vonatkozó rendelkezések értelmében szabályszerűen egybehívott rendes köz-- gyűlés lefolyása a következőképpen alakult. A tanácskozás napirendjét is tartalmazó meghívót a polgármester három nappal az ülés előtt, de legkésőbb 24 órával, kézbesítés útján eljuttatta a bizottság tagjaihoz. A napirenddel kapcsolatos iratokat, beszámolókat, előterjesztéseket, tervezeteket, kérvényeket ugyancsak 24 órára a jegyzői hivatalban — betekintés céljából — letétbe helyezték. A közgyűlést délután tartották, s ha a tárgysorozat nem ért véget, másnap ugyanazon időben folytatták. A tárgysorozat felállításának szigorú szabályai voltak, a sorban a törvényhozás ügyei foglalták el az első helyet és a magánfelek kérvényei az utolsót. A közgyűlés tagjai jogosultak voltak indítványt tenni, esetleg interpellációt benyújtani, az előbbit 24 órával a közgyűlés előtt, az utóbbit a gyűlés napján déli 12 óráig tehették.

A közgyűlések nyilvánosak, de rendzavarás esetén az elnöklő főispán a hallgatóságot kirekeszthette. A főispán nyitotta meg az ülést, majd a tárgy előadója ismertette az ügyet, természetesen és kizárólagosan magyar nyelven. A tárgyhoz szólni kívánók jelentkezésük sorrendjében felállva elmondták hozzászólásukat. Ülve szólni csak az elnöknek volt joga. Beszédet olvasni nem volt szabad. A felszólalót a rendreutasítás veszélye nélkül zavarni nem lehetett, s érmék végső fázisa a 200 koronáig terjedő széksértési kereset volt. A tárgyhoz az előadón és az elnökön kívül mindenki csak egyszer szólhatott, másodízben csak a közgyűlés engedélyével, külön megszorítások mellett lehetett. Több hozzászóló nem lé107