Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907-1909

kolcz város lakossága, bár többé nem szinmagyar, de hazafiságában nem áll mögötte egyetlen városnak sem.”

„Hogy Miskolcz városa mindig hazafiasán érzett, annak illusztrálására csak két aprólékosabb körülményt emlitek fel, amelyek azonban nézetem szerint nagyon jellemzők. (Halljuk! Halljuk!)

Az egyik az, hogy midőn 1848-ban a horvát invázió és a nemzetiségek lázadása folytán zászlóaljak felállítására volt szükség, a honvéd zászlóaljak egyik legvitézebbje, a híres vörös-sapkás zászlóalj, Miskolczon kapta első önkénteseit, (Éljenzés a baloldalon.) a másik példa az, hogy Magyarországon Miskolcz városa emelt először szobrot Kossuth Lajosnak! (Éljenzés balfelől.)”7

A kérdés az, hogy mi késztette erre a mondandóra Bizony Ákost azon túl, hogy a felsorolt két példával az ülésen résztvevő nagyszámú 48-as érzelmű képviselőt megnyerje a város ügyének, ahogy ez világosan látszik a jegyzőkönyvből. Bizony Ákos tisztában volt vele, hogy a politikai küzdőtéren állt a harc a nemzetiségek önkormányzatának kiszélesítéséért, egy demokratikusabb nemzetiségi politika megteremtéséért, a kormány és a képviselőházi többség ellenkezése mellett. Ez utóbbiaknak a szavazatát akarta megnyerni akkor, amikor igyekezett Miskolcot a nemzetiségi „vád” alól tisztára mosni. A „vád” alaptalan volt, de Bizony Ákos félt a látszattól, amely két oldalról is fenyegetett: az egyik oldal a város lakosságának tényleges összetétele — amelyre utalt is felszólalásában —, a másik tényező, hogy a nemzetiségi harcok szószólója, Mocsáry Lajos igen sok szállal kötődött Miskolchoz.

A képviselők, nyilvánvalóan a város jogos követelésének hatására, s nem elsősorban a Bizony Ákos felszólalásában elhangzottak következtében, egyhangúlag elfogadták a törvényjavaslatot. A7§-ból álló, 1907:51. szám alatt szentesített törvény jelentőségénél fogva megérdemli, hogy szó szerint idézzük:

„LI. Törvényczjkk Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról.

1. §.Miskolcz rendezett tanácsú város 1909. évi január hó 1-ső napjától kezdődőleg törvényhatósági joggal ruháztatik fel.

2. §. Az átalakulással kapcsolatos intézkedéseket Miskolcz r. t. város képviselőtestülete az 1908. év folyamán olyan időben köteles megtenni, hogy a város törvényhatósági bizottsága és tisztikara még az 1908. év vége előtt megalakítható legyen.

3. §. Miskolcz r. t városnak az átalakulással kapcsolatos határozatai és szabályrendeletei közvetlenül a belügyminiszterhez mutatandók be jóváhagyás végett.

4. §. A törvényhatósági bizottság megalakulásáig a törvényhatósági igazoló választmány teendőit a városi tanács, a bíráló választmány teendőit pedig a képviselő- testület végzi, melynek határozata ellen a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye.

5. §.Borsod vármegye és Miskolcz város között az átalakulás következtében támadó vitás kérdéseket, arr^nnyiben e két törvényhatóság között egyetértő megállapodás nem jönne létre — végérvényesen a belügyminiszter dönti el.

6. §.Borsod vármegye választott tisztviselőinek 1907. év végével lejáró hivatali megbízatása, úgyszintén Miskolcz r. t. város képviselőtestülete választás alá eső tagjai felerészének 1908. év folyamán lejáró tagsági joga és választott tisztviselőinek szintén 1908. év folyamán lejáró hivatali megbízatása 1908. év végéig meghosszab- bíttatik. Borsod vármegye törvényhatósági bizottsága 1908. év folyamán újból ala- kíttatik. Ez az új törvényhatósági bizottság választja meg 1908. év végén a vár101