Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
következtethető; a felső vidékről levonuló szláv ajkú fuvarosok által a’ terhes út - múcsony-nak elneveztetett mely ez o- rosz szótól illetőleg igétől /rmucsitszja:/ kínlódni küszködni — származik. Innét mái napig is ezen közmondás /:ne idi do Múcsonya bo tam trebasja mucsitsi;/ ne mennyj Múcsonyba, mert ott kell kínlódni. Ez tehát elnevezésére nézve. — Eredetét vagy is gyarmatositási idejét körülbelül 17^5*“^ évre lehet feltételezni, és kezdett épülni leg először az úgy nevezett Dobra későb és jelenleg is Debrő útczában, minek túdomására a* jelenlegi helybeli Lelkész a' 10 év előtt meghalálozott 118 éves az úgy nevezett Mária Velyka máskép M. Pólyánkétól ik jútott. Anya könyve 1750 évtől létezik. Első lelkésze La- miska Mihály volt. Lakosai tőbnyire Magyar Ország felső részeiből idetelepedtek kik tőbnyire a’ mely helységből jöttek egyúttal annak nevét is megtartották igy példáúl Csore-riak Csarae helységből, Visz lavs zky-ak Viszlóról, Rakaczky- Divin- szky- Poraczky- Rúszkowszky- Zupko és Herman családok. Raka- cza, Dövény, Porács, Rúszka, Zúbogy, és Hermanócz községekből ide vándorlóttak. Vallásiakra nézve jelenleg g. kth. Je~ keifalusy család mint földes Uraság r. kath. számára kezdette épiteni úgyan egy kis templomkát kőből, mely azonban tökéleteségig nem épült fel, és jelenleg a* falai is vég kép elpusztúltak és elenyésztek, vagy is ay kövei család által másra forditattak. A* g, kath. hivek helységükhöz képest igen is fényes templommal és két elemi Iskolai lak osztályai birnak, mi sem Pát- ronús bőkezűségének a9 menyiben az sem léttezet, de jelenleg sem léttezik, de nem is valami felsőbb helyről jött némi ú- talványozásnak, vagy pedig országszerte öszve gyűjtött kö- nyöradománynak hanem egyedül és egyenesen a9 helybeli köznép páratlan szorgalma és folytonosan igyekező múnkásságá- nak túlajdonitandó. Nyelvre nézve habár szükségelt közlekedésre nézve mozog magyarra is, de helyben családi társalkodó nyelve tisztán orosz vegyitve Magyar Országi tót dialec- tússal. A* község határában előfordúló topographiai nevek ú. m. Hrabina Dúbina völgy legelő.- és szántóföld. Osztroha berek, 223