Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
Tögyes lápa. - Középső tőgyes lápé, - Hagymás lápé, erdők. Kabavölgye allya, erdő-föld és rét. - Bekebáza verő. - Szék bérez. - Kaszásfő erdők, ez utóbbi Heves Megyei Leleszi Határhoz fekszik.— Kaszáló padosa szántóföld. - Kiskútbike fő erdő. - Lyukak, erdő - Reopados, föld és berek. - Reoverő.- Bekeháza far erdők, ez alatt szinte egy forrás kút van, melly- nek vize szinte a már emlitetttHangony patakba folyik. - Nagy vészelés árnyék, Nagy vészelés fő, szántóföld és erdő. - Nagy vészelés verő, erdő. - Kis vészelés árnyék. - Kabavölgy, föld és berek. - Keselyüsbik. - Benedek völgy szántóföld, berek és gödör. - Fülekvár hegyes sec berkes hegy, . Bornyús lápa* - Széles imolya. - Gyiizsvölgy. Czéllápa. - Hollófészek.- Gort- va, szántóföld és vízmosás gödrös lápák. - Gödörmelléke, nagy gödör melletti szántóföld. Ortás hegyesse. Lászlóvölgye nyak. - Hegyesoldal tető egy nagy hegy, mely a község egyik oldalát keriti el. - Szétalló verő.- Határfa szántóföldek. Hosszú főd.- Pongrátz lápa. — Hársasvölgy, lápás szántóföldek. - Malomoldal, berkes hegy alatta lévő kis vizi malomtól neveztetik. Gellécs allya* - a községi belső telkek egy részének neve. Kelt Domaházán Május 8—án 1864. XXX D 0 R 0 G M A Dorogma tisztán magyar helység a Tisza jobb partján Borsod 116 megye Déli határán legszélső falu Szabolch megye tőszomszédságában, - Egri járásban, járás székhelye Mező Kövesd, melytől 3 1/2 mértföldre fekszik, ’s Tisza Vidéknek neveztetik. Határa a Tisza mindkét partján nyúlik el, számos erek és fokok lévén benne árviz idején szárazon a’ helységbe benem lehet jutni. Dorogmának minden időben csak ez a nevezete volt ős i- dőktöl, a nép ajkán ama hit él: hogy ezen helység már Árpád hon foglalásakor a Tisza partján állt hol legelőször vonúlt át a Tiszán a magyar tábor, - hajdan azonban a helység nem a mostani helyén állott, - hanem az úgy nevezett Nagy Telken dombos helyen a mostani helységtől le fele a tiszán mintegy 94
