Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

A’ községnek egyedüli neve .Ároktő, nevének bizonyos e- redetét - miután arról Írásbeli okmányaink nem léteznek - homály fedi, ’s e’ tekintetben a’ vélemények két részre oszlanak, jelesen: az értelmesebb rész nem csak állítja, sőt hiszi is, hogy e’ község nevét azon ároktól vette, mely a’ község nyűgöti óldalán, éppen legvégső házunknál veszi kezdetét, 3s egyenes vonalba halad nyugotra egész a3 határ végéig, ezen árokról azon hir kereng, hogy azt midőn még Magyar Ország a9 Római birodalom egy kiegészítő része volt, ’s négy részre volt felosztva, azon időben elkülönítő határ erődként ásatták a’ Római uralkodók, ’s miután a’ község azon árok tövében kezdette meg az építkezést - nevét onnáii vette volna: másik rész azon nép mondának ad hitelt, hogy a’ Hunnok idejében Csörsz nevű Király, a’ Tisza folyót akarván a’ Dunába vezetni, a’ végett ásatta a’ már csak romokba látható árkot, ’s ezen ároktól vette a’ község a nevét; hogy ezen vélemények közzül melyik volna az igaz, miután azok mellett okmányok nem kezeskednek, meghatározni teljes lehetetlenség» Hogy a* községnek jelenleg is létező nevén kívül, más elnevezése lett volna, arról sem írásbeli okmányunk nem létezik, sem szóbeli hagyományokból nem tudjuk, annyi bizonyos, hogy mióta emberek emlékeznek - mindég Ároktő volt a’ község neve* - Hogy azonban a’ községet hajdan más nemzetiségű és nyelvű népek lakták, azt onnan következtethetjük, mert a’ község nyugoti óldalán, hol jelenleg kenderföldeink léteznek, ’s hol tiszánk gyakori kiáradása - mint legemelkedettebb helyen - partot képezett, azon part szakadásokban ez előtt néhány évekkel ember csontok, vastag cserep hamvvedrek és régi római pénz darabok találtattak, mellyek mind arról tanúskodnak, hogy e’ községnek már az előtt - midőn ezt elődeink megszállották voltak lakosai, de hogy azok mellyik népfajhoz tartozhattak, ’s az általok lakott község hogy neveztetett, arról semmi tudomással nem bírunk. Ároktő község 169** évben említ tét ik legkorábban, egy okiratban, raellyet az azon időben Kassán székelt Fő Káptalan adott ki, Ároktő község akkori lakosai részökre, melly a’ földes uraság és jobbágyok közötti viszonyokat foglalja magában, korábbi időkből semmi okmányaink nem léteznek.

40