Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

- ez legszámosabb - Barzsó, Bencsik, Barta, Csirmaz, Dudás, Demeter, Divinyi, Dohány, Dorogi, Edöcs, Farkas, Fügedi, Fodor, Gyenes, Gáspár, Hajdú, Kiriston, Kalo, Kis, Kovács, Lukács, Lázár, Mártony, Molnár, Murányi, Nagy Nyitrai, Nyeste, Nyikes, Ócsai, Pető, Panyi, Pázmándi, Szesztax, Sebe, Sereg, Sipeki, Tóth, Vámos, Varga és Zelei - mellyek minthogy nem mind magyar hangzásúak következtetjük, hogy több helyekről népisitethetett a’ város.

Mező-Kövesd mező város 2^,000 holdat haladó határa többnyire sikság, * s földje lékekből a1 név eredetéről, kövecses vagy kavicsos, - leérteiméről, mindegyik hely- hét hogy e’ tulajdonságától névre nézve? - kapta Mező-Kövesd nevét, - irott emléke e’ név eredetnek nincs. - Keresztül metszi e* várost éjszak-nyugatról a’ Hor vize, melly bent a5 városban malmot hajt, ebből szakad ki a1 város felső részén az úgynevezett Vérpatak, mellynél hagyomány szerint hajdan földvár volt, ’s itt ütköztek a1 királypárti Kövesdiek Tököly seregével meg, * s meggyőzetvén, az elesettek vére folyová duz6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, i- rott, vagy nyomtatott emzadt Js ezóta nevezi a> nép vérpataknak* Ugyancsak a1 város felső végén van egy, mintegy négy szög ölnyi vastag, ’s k öl magosságú úgynevezett kőkok