Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

családból van fen egy ág - mái napig*

6, Tibold Darocz határában, nevezetesebbek.

a»/ Várhegy, Kács és Darocz között egy szoros völgy feletti magasabb Domb tetőn láttszanak mái napig omladvány falak alapjai - mit a lakosok Örs Várnak neveznek - közzel ezen várhoz, Kácson egy régi építésű templom falában látható egy kő berakva melyen van Dux Burs Deo Suo; ezen a bérczen hagyomány szerint áldozott és imádkozni szokott volt Örs Vezér, a nevezett Várhegyen leg ujjabb időkben is találtak arany Görög és Romai pénzeket.

b. / A Várhegytől alább a Daroczi völgyön menő patakon, mely a völgy felsőbb részen, legkeményebb télben sem fagy meg - van a gödör malom, mély gödör felett fekszik, alább pár ezer öllel, az úgynevezett égett malom, mely feletti bórczen maradványi láthatók mái napokig Tibold Várának, melyett a lakosok - a földet haszonvehetővé tenni kiván- ván, a föld szin felett már le romboltak és köveit elhordták épületeknek.

c. / Tábor oldal - düllő, a magyar tábor helye azon időből, midőn a cseheket Magyar országból ki verték

d. / Kelemenes - Kelemen birtokosról, ki l600 körül, a vallás háború ideje táján birta volt e. / Cziberia vagyis Szibéria, rendkivüli soványsága miatt neveztetik igy.

f«/ Só bánya tető* a föld felső színére fel szivárgott só kristály alakú anyagnál fogva, hajdan a lakosok sót gyanitván rej leni a föld gyomrában 1700 vége fele, bányát nyitottak volt és aknákat ástak - azonban hatóságilag be tiltatván - vállalkozásuk abban szakadt, a hely azonban Só bánya nevet mai napig meg tartotta.

g. / Jányfalu, - hagyomány szerint Tibold Ur utolsó ága egy hajadon leányról, ki holta napig férjhez menni nem a- kart neveztetett azon puszta vagyis tanya forma falu, melynek azonban külön temploma is volt, melynek alap helye máig látható, és föld szint feletti fait /!/ a lakosok a föld használat végett bontották le

h. / elő hegy, jó szőllő termő helyiség - mindjárt a falu felett.

3k2