Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
Délről határát a* Sajó folyam mossa, és képezi, ez okon aJ száraz völgyhöz nem számítható. 2. Kálló Község volt 1664 év előtt Kálló-tó /-.praedium:/ Később lett Sajó Kálló, jelenleg Szuha Kalló név alatt ismeretes . 3. a* második pontba meg van felelve. ik 4. 1664 évbe Gőcze István akkori birtokos végrendelete nyomán emlittetik leg elsőbb. 5. a' Község népessége egy kis részbe ős magyar családok ivadéka, mint a* vólt földes urak utódai, - a* köz nép Ruthen és felvidéki tót eredetű fajokból települt több Ízbe, van 8 zsidó család is. 6. af Községet illetőleg az lSO pont alatt kimeritöleg meg van fejtve. 7. a Topographiai számok, a? község belső hellye után, áll az Hosszú Horvát szántó földek, Északrúl aT Kurittyáni határ mellett kezdődnek, mivel véggel Kelet felé a Horváti határ felé a* Szuha patakig járnak, af földek hosszak lévén, innét vették elnevezésüket. - ezen düllőben a1 Falu Északi részen fekszik a zsidó temető a* Sürü erdő, hajdanta igen sürü erdő lévén, nyugatrúl a’ Kaczola puszta szomszédságában, eredeti elnevezését fekvésétül nyerte, ma már legelő. Szeles, szöllo, ollyan Dombon fekszik, mellyen a9 szél a' leg csendesebb időbe is jól lengedez, egyébb kor eross,- itt nyerte elnevezését, már egy pár évektől ólta a* szőllők ki ortattak, mái nap mint szántó földek használtatnak. alatta Déli óldalon fekszik a* szeles allya szántó föld, melly a* természeti fekvésénél fogva a szeles szőllőtül vette nevét. a’ Kis Kerek erdő, és af nagy kerek erdő, mind a két Erdő bár meg nem szakadva egymástól, de természetes fekvésűiméi fogva, kerekségükhöz képest nyerték elnevezésüket. A* parti főid első düllö, szántó főd, mivel a, Faluhoz leg közelébb eső parton kezdődik, fekvésénél fogva nyerte el nevezését is. Parti föld második düllő, az első parti fold düilő után 334
