Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

megjegyeztet ik, hogy az a dűlők és lápok neveinél nehézséggel nem jár, miutánn ezek a földek fekvéséből, természetéből, a rajta találtatott jelből, vagy alakjából alkotvák, p. o. "Güd- röki düllő" güdrös helyeiért; - "Uj kúti", a rajta ásott új kútért; - "Virágos! rét" dúsan virágzott mezejiért; - "Zsom- vikos" zsombik güdrös voltáért; -»Botzfa dűlő” földi bodzát termő talajáért; "Lövő felé való rét" a határ Lövő felé való fekvéséért, sat« nyerte nevét, "Hosszúiértő" "Méjfertő" "Kacsás" "Hármas fenek" sat. elnevezések könnyen magyarázhatók.- Kelt Szent-látványon 1864 év Május 25^n

Kintzky Josef Szerentsi János

község jegyzője község birája

XXX

SZENTJAK AB

Helynevek 4-50

Szent Jakab községből, Borsod megyéből.

Szent Jakab. 451

Fekszik Borsod vmegyében, mely a Buda-Pesti Kerülethez tartozik, székhelye Miskolcz. Ezen csereháti helység már egy 200* éve mióta létezik. Lakosai mind jobbágyok voltak, kiket kezdetben a Keglevich Gróf telepitette, később is Gróf Bázini Keglevich uralkodik. Lakosainak száma 500. lélekből áll kik részben R. Kát. részben G. e Katolikusok, és Helvét hitvallásnak, bir egy R. Cath Templommal melyet a csehek építettek s később meg ujittatott. Nyelve Magyar. A Község határában előforduló düllők nevei következők: Görög tó, elébb posvá- nyos nádas hely jelenleg közép osztályú kaszáló, Felső rét, László berek szántó fold, hajdan bozótos hely földje nyirkos* Középbércz nyirkos, Kőrtvély szer, ugyan az rósz búzát terem, Tégla láb, tégla fej Nagy falu völgy, Kis falú völgy, Felső Lohó, alsó Lohó, Fenyves nevű szög egy-két part közi szántó föld. Nagy erdő allya, Czinabércz, mocsáros, vadvizes szántó föld Tekergos Pasti rét, Kara homlok, Viszlai oldal, Deb- rétei oldal, agyagos földek, Fekvése halmos, s völgyes Erde320