Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

□öl rét, 37 hold 1000 aöl szöllö 170 hold 131 col legelő,

256 hold 700 Dől erdőből s 36 hold 825 Dől mosásos gödrös haszna vehetetlen részekből áll.

Fő birtokossal Gróf Vay Károly örökössel, Báró Sztojka Gyula, és Madarassy László.

Ezen községnek határa 19 diilőre van elosztva - különös ismertető jelei nem találtatnak, mi emlékezetre méltó volna, kivéve rétségnek nagyobb része savanyu szénát terem, s tsak ló étetéshez használható, valamint határának nemelly részei, mellynek földje fehér homokhoz hasonló, s vad vizeses /!/, s sok essözések alkalmával, partos helyekről megszaladnak, s gödrös haszna vehetetlenné válnak, annyira, hogy tulajdonosa könnyes szemmel tekinti véres verítékkel mivelése alá vett szántó földjére.

Kelt Szakatsiban, Máj l4en 186**

Várhelyi Jósef Jegyző

x x x

S Z A K Á L D lásd POGA ÉS SZAKÁLD SZALONNA * 1 2 3

Helynevek *03

Szalonna községből, Borsod megyéből.

1. Szalonna helység fekszik Borsod megyében Szendrői já-43*± rásban a Bódvafolyam mentében a Borsod megyéből Tornába vezető ország útvonalon Torna megye és Tornamegyei Perkupa Helység közvetlen szomszédságában.

2. A Helységnek Szalonna nevén kivül más neve ismeretlen.

3. A községnek a népmonda szerénti előbbi neve Szent- Ilona lehetett: ebből rövidítés, de leginkább a helységet hajdan környező terjedelmes erdőségen hízott sok sertéstől /:sok szalonna terméstől vehette "Szalonna” nevét.

*f. Hogy a* község /:Helység:/ mikor emlittetik legko309