Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

Befelelés Ij-l

a’ haza helyneveinek, gyűjtésére és összeírására vonatkozólag Sajó Vámos Község részéről.

SAJÓVÁMOS

1 pontra. S: Vámos Községe Szendrei járás Borsod Megye székhelye Miskoltz Budapesti kerület, vidék semmi külön elnevezéssel nem bir. 2d pontra. S. Vámos községe ugyan ezen egy név alatt ös- meretes csak, országszerte, lakossága Reformata RCath és GCatholikus vallású, * s vagy k. Zsidó Családból áll, mind magyar ajkúak, a’ GCathoiik azonban tótul is beszélnek. 3. - S: Vámos Községnek a1 legöregebb emberek emlékezetében sem volt más elnevezése.

4. S: Vámos Községe már az első Századokból nevezetesen

s ő ,

X Béla Király idejéből is mint Város emlitetik. - Vélt a’ Sajó mellett egy föld vára, mellynek romja mai napig is várdombnak neveztetik, és ásatások alkalmával külön nemű eszközök találtattak is. u: m: Kardok nyilak, lándzsák, sarkantyúk, brontz gyertya tartók gyűrűk sat.

5. Minthogy a’ Sajó melléke úgy a’ Tatár, mint a’ Török járásnak nagyon ki volt téve, a’ lakossága majd nem végkép-j

kipusztult, - miért is /:a, régi iratok szerint:/ 1696 évben az üresen maradt telkek részint a* Sajó melléki lakosságból, részint Torna, és Sáros Megyékből földes ura Gróf Keg- levichek által népesittetett meg.

6 pontra nézve csak annyi tudomásunk van, hogy Magyarok bejövetelétől mindig Magyarok lakták, eredete a* Községnek ösmeretlen.

ik

7 A* Község határában előforduló topographiai nevek a’ községgel határos Senye pusztától kezdve a’ következő. A1 Senyei határ melletti úgy nevezett ló rét, miután ez a’ volt

Úrbéresek birtokába létezett ez előtt többnyire lovak által életett ló rétnek neveztetett el - Mézes máj düllő, melly- ben a9 helybeli Reform. Lelkész és Oktatónak földje fekszik,- ez onnan vehette eredetét, miután régibb időbe Méhesek voltak azon helyen.

297