Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
godtol kéről /!/ van véve egész falu, úgy anyira hogy a Sajónak áradása alkalmával ez is meg telvén, az egész hely ség valóságos szigeteit képez; valyon pedig ezen árok tsak Sajó áradása által képződet!, vagy valaha malom árkának ké szült é, mert éppen a fent nevezett tsak 109 *^ óta elpusztult malomhoz vezett nem tudhattni. A községnek határában találtattó Topographiai nevek kővetkezők. Malomi kis földek elnevezésük, hogy kozol fekszenek az elpusztult malomhoz. Árok mentibe hosszú földek. Az árok mentibe Keskeny földek a fentebb leirt ároktol veszik nevüket. Mályi út mentibe széles földek. Mákos kis földek, árról neveztettnek hogy mákot termesztettek benne. Hosszú réti földek. Túl a Détai kis földek.azó hagyomány szerint azért neveztettek, hogy ott valaha Dijétát háborús időben tartották. - Szopotya rét földek. Barvinkai földek, azért úgy neveztettik, mert ot téli zöld sok termet, melly tótul nevezik barvinkának. Tisztás! hosszú földek. Kintstári elpusztúlandó erdő helység legelője. Az Erdő közt telek nevű földek, szohagyomány után, it let volna régi Petri falu. Telekkőző Erdő és legelő. Istvántisztási szántó földek erdő közt. Boktisztási legelő. Kavitsos nevű szántó földek, azért neveztettik hogy sok kavits van benne. Kis rét le- gelő. Alapítványi ritka vastag erdő, helység legelője. Zúgó nevű legelő. Sajó vize zúgásáról neveztettek. Bereznó nevű legelő, a Sajó túlsó partján fekszik, azért neveztettik hogy sok fiszfa-berkel tele van. Ónodi rét. Gróf Erdődőé /!/, azért neveztettik Ónodinak hogy Ónod is Gróf Erdődőé, szó hagyomány szerint, Gróf Aaperman idejében a Török háború alatt cselédjei járták füvet kaszálni ez által el is foglalták. Báró Váyi rétje, szó hagyomány szerint szinte úgy elfoglaltatott. Az ellő adadtakon kívül, sem okmányok, sem pedig szó hagyományból többet nem tudunk. Kelt Sajó Petribe Majus S011 186^. Jegyzete Kondrat András biro Mihajlovits János Mata János t. biro köz Jegyző /P* **•/ XXX 287 500