Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

ve van

Továbbá van a Sajó Némethi határban egy a Csehek által 4o5 épített föld várnak romjai meg lehetős nyomaikat, melly vár elnevezése hajdan Aszúi vár volt, miután mostanig azon hegy láncz /:melly Velezdik tart:/ az Aszú nevet viseli.

A község határban elő forduló topographiai nevek vannak t; i: Vár hegy, Vár hegy óldal, Rózsás tető - Kővágó - Aszó erdő, Ereszvény - Kútas - Örvény - Alhegy Vár völgy - Harsas- Méhes óldal Szénégető - Cseres óldal - Gál hegy - Kútvölgy- tető - Bikkes - Kis hegy - Mogyorós - Árok köz - Lencseszer- Kenderszer - Dobogo - Szajka - Farkasverem - Tökis szög - Hosszú - Csipke - Malomszög - Szardokalja - Nagyhomok - Rákot tyás - Nagy rét - Bás háza - Kishomok. Határában van folyó a Hangony melly a Gömörmegye határt képez, és a község mellett a Sajó folyóba folyik, és annak után a Sajó folyó Gömör és Borsod megye határát képez. A lakosság magyar ajkú és többnyire Nemessekből áll.

Kelt Sajó Némethibe Május 7^a 1864

Málnassy Amadé jegyző

XXX

SAJÓÖRÖS

Heljnevek S. Őrős községből 4o6

Borsod Megyéből

Sajó Őrős község fekszik Borsod Megyében, Miskóltzi járásban a Sajó folyam partján. A községnek más neve nincs, nem is volt; mikor, honnan, és ki áltál népesittetett be ezen község, rolla semmi sem tudatik. Ki fürkészhetetlen időktől fogva a Meitzer család birja jelen időig. A község 87 házat számlál, a lelkek száma mintegy 500ra megy. Kaszálló rétjein, meljek midőn a Sajó vize ki áradása által meg őntöztetnek, jó, és nagymennyiségű terem, szántó földjei jó minőségűek gabonát de leginkább búzát bőven megteremnek. A községtől mintegy félórányira eső Kesznyéteni réten szakad a Sajó a Tiszá283