Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

T. Magában Ónod városban

Ónod városnak legrégibb Jegyzőkönyve kezdetét veszi

ik ,

170^ évbe, a* Hákóczy zendülésekor is már, mint a jegyzőkönyvből látni, ónod neve vált, csak traditióból tudatik Ó- nadnak, aeve» eredetét homály fedi, a' városban lévő útczák nevei:

Töltés úttza mely Sajó-Ládtól Poga felé a* városon végig mogyon

Vég úttza, mely az Ónodi /:Vég:/ vártól a* városon keresztül HeJő-Korosztúrnak megyon

Várárkai úttza a vár mellett

Völgy úttza lapályos hely

Mozö úttza a1 város nyugoti óldalán

harangláb úttza az ott mostis fonálló haranglábról.

IT• Ónod város határjában

1. Hóit Sajó, hol régenton a* Sajó vize folyt, Szabaca , vagy Pognl gyep, ezis Sajó folyás vólt. - a' város melletti * 2 3 * 5 6

gyep Nyakvágó névvel. A* Sajó és Hernád össze szakadásánál

uSulymos" mostanában már feltolt mozőség, de csak a most é — lök emlékezetére is mocsáros hely. - Várdomb-allya ezis a’ Sajó árjától borított vizenyős mező. - Várdomb közi lapályos hely, nem régen mintegy 8, év előtt erdős hely, most sik vizenyős. - Malom pást a* malom közelébe.

2. Malom dűlő a * Sajó vizén lévő 13. kövü ónodi malomról nővezve. - Malom dűlő határnak északi szélin a* Sajó-Lá- di határ mollotti nagy halomról nevezve. - Szarvas rét dűlő lapályos hely. - Csűr dűlő gróf Erdödy István úr csűrös kertjéről nevozvo. - Papi út dűlő ogy részében homokos, más részben lapályos. - Poga dűlő egyenlő homokos fold.

3. Szántó földek a* 2 pont alatti dűlőkről nevezve, - ezekhez Járúl még a* Vártól mintegy 500 ölnyi távolságra lévő "Puhay vagy Várdombon lévő folomolkodott szántó föld. - Köbölkút homokos, lapályos szántó földök.

U, FordiÁló nincs.

5. Logolő, ugyan azok, mik az 1 pont alatt moző nevek alatt elő fordtílnnk.

6. Kaszál 16. szarvas rét na*ryobb részbon dombos, kissobb részben lapályos.

25O