Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

MISKOLC /lásd még: ALSÓ- és FEI.SŐHÁMOR, DIÓSGYŐR,

FELSŐGYŐR, GÖROÍfflÖLY, HEJŐCSABA, SZIRMA/

Miskolcz 280

Borsod megye — Miskolczi járás — Mlskolcz város,

Miskolcz nevezete a Magyarok bejövetelével egykorú; - a mint ez hazai legrégibb történet Írónk az 1173-ban uralkodásra lé- pett III— Béla Király névtelen Jegyzőjének munkájából - mit a Magyaroknak Ázsiából e honba lett kijöveteléről irt - kitetszik. Midőn t. i. Árpád vezér seregével a Sajón - ott hol a Szinva bele szakad - általjött, * s egész a Tiszáig lenyúlt táborával egy hónapig mulatott e* vidéken Búnger vezérnek a- jándékozta e’ földet.

"Ibi etiam dux Árpád dedit Bungernec patri Borsu terram magnam a fluvio Topolucza usque ad fluvium Souyou, quae nunc vocatur Miscoucy, et dedit ei castrum quod dicitur Geuru, et illud castrum filius suus Borsu, sum suo castro quod dicitur Borsod unum fecit comitatum."

Melly magyar forditásban igy hangzik:

"És ott Árpád vezér Bors atyjának Bungernek nagy darab földet adott, a Topolucca /:Iapolcza:/ vizétől fogva a Souyou /:Sajó:/ vizéig, melly most Miskoucynak /rMiskolcz:/ neveztetik, és adott neki egy várat, melynek neve Geuru /:Győr:/, és ezen várat fia Bors a maga várával mely Borsodnak hivatik egy vármegyének alkotta"

De kitetszik ez a Vasmegyei Borsmonostori Cisztercita a- pátság részére 1236—— kiadott oklevélből is /:lásd Fejér György Cod. Dip. Tom. IV. pag: 116:/ melyben emlités tétetik a Miskousz nemzetségből! Borsról /:Comes Bors de genere Mis- kousz:/ ki Hunger fiának Borsnak ivadéka volt.

E9 szerint az hogy Miskolcz előbb Mézkólcsnak hivatott volna merő tapogatódzás.

Észrevétel

A* Miskolczból Zsolcza ’s Kassa felé kivezető ország út jobb oldalán fekvő a város végétől kezdődő szántó föld

S O * -—. • i //, ,

Dúlok nevex szám —-------1

. Keresztfa szer

203