Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
5 • pont. 6. pont. 7. pont. egyház jegyző könyvében 1596. évben emlittetik először, mikor t: i: az e7 vidéken dúló törökök zaklatása miatt, a* régi helyről, hova ismét visszatértek, kitelepedtek egyszer az ábrányi szomszéd határra Nyáráddal szemközt, máskor a9 Tiszafelé eső magos halom és Csonka fűz rétre, nádból készitvén magoknak lakhelyeket ’s templomot, s nem elébb mint I708- 1710. évben jöttek vissza elhagyott mostani helyökre. - Egyébiránt, hogy M. Keresztes Város az előtt már régen fenn álhatott, mutatja ezen irat alján lát ható 1556. évszámmal ellátott pecsétje. Valamint a- zon körülmény, hogy az anyakönyv bizonyítása szerint 1731. évben a* szülöttek 9 3 meghaltak száma majd nem annyi volt mint jelenben. Nincs rá semmi bizonyos adat honnan népesittétett. Mező Keresztes Város mostani, illetőleg emlékezet óta használt nevét hol vette vizonytalan, a9 hagyomány valamely itt küzdött keresztes csatától eredett nek állítja, részint buja mezején az előtt láthatott töménytelen búza kereszttől, ezek lehetnek gyanitá- sok vagy valószínűség, de nem bimák bizonyos alappal. Mi a9 határban előfordúló mezők illők satt, elnevezését illeti leginkább említés méltók a9 következők Vér ér hát düllö, elnevezési oka bizonytalan, Csörsz árka, Gyilkos völgy ere, Lapos halom Török halom Pulya domb, Földház gödrök mind ismeretlen okból származott helynevek, - sem írott emlékek, sem a* hagyomány nem nyújthatnak e9 részben olyast mely a5 tudomány érdekében felhasználható volna. - Kelt Mező Keresztesen Majus 8“ 186^« Gomba Márton Város bírája Vályi Nagy András Szilágyi János Horvát János Komáromi Jóséf Szűcs József jegyző /P. H./ 198 XXX
