Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
TUT keskeny völgy miatt két részre oszlik. Kerek szilvás - düllő valaha szilvás hely volt. Pünkösd hegy tető, nevét kapta magas fekvőségénél fogva. 6— Cserjés lápa, nevét arról nyerte hogy ez élőt cserjés hely voltt. 7— Lapos düllő, fekvőségénél fogva nyerte nevezetét. 8— Hosszú berek düllő - az Egri határnál mellette fekvő hosz& ITT szú berekről neveztetik. Felső rétre járó nevét magával viseli 10— Sáncz rét ezen helyen tanyázott a magyar sereg midőn a törökök Egerből kiverettettek i Te 11— A Tó rét régebben nád termő tavas hely volt most kaszáló rét •j 1c ^ 12— Parti düllő, magas parton fekszik. Kistálya Máj 31— 86U Bányász Mihály X biró Balla Antal jegyző s néviró. KISTOKAJ He lynevek 231 Kis Tokaj községből, Borsod megyéből 1. Kis Tokaj Községe fekszik a’ Tisza melléki kerületben, Borsod megye miskólezi szolga birói járásában, a’ megyének fő városa Miskólcz, a’ Kis Tokaji határba kebelezve van a’ .lyukhegy puszta, melly mostani birtokosáról Gombos pusztának is neveztetik. 2. A’ Községnek most csak egy neve van, Kis Tokaj. 3. A’ Község hajdan szóbeli hagyomány után három helyen volt: első helyen neveztetett külső Tokajnak, második helyen, hol most is egy domb Tokaj nevet visel, belső Tokajnak, - harmadik helyen, hol most is áll, Békás Tokajnak nevező- dött mind addig mig a’ Tapólcza vize, - melly is a Göröra■j bölyi határba fakad - 1790— évbe nem regulázódott, mert 172
