Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
r Ik családjából még 1300—— évben is mint kis birtokos ismertetett. Azonban e Család kihalván jelenleg két nő él. 17^0 táján Heves megyéből Bocs községből népesítetett a most ott lakó családok Ficzere - és Csathók által. 6- ^ pontra. Eredetéről s értelméről sem köztudomás sem hagyomány sem nyomtatott emlékekből semmi adatok nincs ennek. 7— pontra* Az Ivánkái határban előfordúló topographiai nevek ezek: Nagy szög döllő mely szigetet képez, az Eger vize folyam áradása alkalmával csak csónakon lehet oda jutni, s ha tavaszon történik ezen folyam áradása, csak a kánikula forró napjai szárásztják ki annyira, hogy gyalogul oda lehet jutni, ezen sziget forma környékét nád, gyékény és káka környezi, ezen döllő elnevezése üdvösbb 100 évesnél. Kisszög döllő valami 600 dőlés kis sziget ugyan ezen folyam kiöntéséből; mely kis sziget jó és gazdag szénát ad. Korcsma horgos döllő, Homokos döl- lö, vermes dombi döllő, kuti dőllő, réti dőllő Szeghatári dőllő, Malom dőllő, Szent Istványi dőllő melyben Urasági major is van, kishivesi dőllő, ezen dőllők semmi nevezetességgel nem birnak a főid osztályozás alkalmával vették fel neveiket. Vargalelke legelő lapályos székes nagy részét viz borítja Vargalelkánek Varga nevű pásztortól neveztetett mint egy 80 év előtt. Szeghatári legelő szép sik legelő az eger vize rendkívüli áradása alkalmával a viz az egész legelőt raegfuttya s la- possabb helyeken holnapokig tanyázz a viz. Ott áll egy majorság miszerint szeghatári pusztának neveztetik, nevezetétt a határok ősze szögellésetől nyerte, hói a poroszlói, Szőkéi puszta ELövői és Ivánkái határok őszpontosálnak. Az Eger vize folyam éjszak részről* az urasági angol kerten kérésztől csatornán bocsájtatik az angol kertben lévő kettős tóban, honnan ismét délre eső tóban a falu alá bocsájtatik mindenüt viz158
