Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

fajú felső vidékéről népesült ’s mainapig nagyobb részt a vallásbeliek, - ’s Rom Cath.olicu.sok, de most már mind magyar ajkú lakosok által birtokoltatik. 6SZOr 4 hely névre nézve nem anyira a köz tudomásból, vagy okmány, és iroványokból, mint a természeti nép véleményből a név eredetére csak is azt jegyezzük meg, hogy miután Hejő Keresztúr a szintén Borsod Megyébe kebelezett Csaba Ta- polczai nevű fördőnél forrásló elnevezésének eredete előttünk ösmeretlen Hejő vagy /:Hejó:/ folyam bal partján a forrástól lefelé mint egy két mértföldnyire fekszik, - ’s minthogy a Hejő vizén, ’s községünk alsó részén keresztül, hajdanában országos út vonúlt át, - innen származtatják, hogy e nevet Hejő Keresztúr, e helység e kifejezésből Héjon keresztül sajátította vólna el.

7Szer ^ község határában előfordúló többi topographiai külsőségek vázlatait, röviden következőkben adjuk. a/ Keletről a községnek fekszik a berek alja föld és rétek, a Szakáldi határ körtefa aljáig, hol hajdan erdő, most csak egy körtve fa mint határfa szemlélhető, arról neveztetett el is.

b/ Kelet és dél közt van a kavicsos nevű kis rét gyep és szántó földek egész a hejő folyóig, mely külsőségök, kavicsos helységüktől vették elnevezés sokét; Szalontával határosak.

c/ A községtől délnek a Hejő folyón keresztül érjük az úgynevezett Brodi, gyep, és szántó, ’s rét földeket, melyek nevezésüket ezen tót szótol Brodzicz magyarúl gázolni nyerték ezeken túlnan

d/ a Csáti ország út vonalon túl leg közelebb a nagy föld nevű szántó földek ezek elnevezésüket kiterjedésektől öröklötték, továbbá

e/ Az úgy nevezett Dodatka szántó földek mely eine- 190 vezés ezen tót elnevezéstől Dodacz magyaról hozzá adás vette nevét, ezek végében túlnan

f/ a Zsabnyik földek ’s rétek hol hajdanában, kákás tavak lévén azon tót szótol Zsabnyik, magyarúl békás vette jelenlegi nevét, — Dnődi határ szélen fekszik. g/ A fennebbinok nyugotról vannak a sajátságos elnelkk