Dobrossy István - G. Jakó Mariann: A gazdasági élet dokumentumai a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara irataiban - Acta Archivistica 7. (Miskolc, 2000)

A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara (rövid történeti áttekintés) A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara az 1868. évi VI. tc. alapján szerveződött 1880-ban, az ország 13. kamarájaként. Magyarországon a francia példát követve hatósági jellegű kamarák jöttek létre. Ezeknek kettős jellegük volt: működtek, mint érdekvédelmi szervek is, de elláttak hatósági, közigazgatási feladatokat is. A kamarák célja az volt, hogy - a törvényben megfogalmazott eszközökkel és módon - előmozdítsák kerületükben a kereskedelem és ipar fejlesztését. (A kiadvány iratválogatása ennek bemutatását célozza.) A fenti alaptörvény - főbb vonalaiban - egészen az intézmény 1948-as fennállásáig érvényben volt. A módosítását megvalósító 1934. évi XX. tc. elsősorban a kamarai választások menetében jelentett változást. A kamarai tagság kötelező volt és az általuk fizetett illeték képezte a kamara gazdasági alapját. A tagság 5 évente választotta meg képviselőit, a kamarai tagokat, melynek három típusát különítette el a törvény: a beltagot, a kültagot, a levelező tagot. Az utóbbit csak tanácskozási jog illette meg, az első kettőt szavazati jog is.

1 A kamara élén az elnök állt és két szakosztályának, az iparos és a kereskedő szakosztálynak az irányítói voltak a kamarai alelnökök.

2 Területileg az 1880-ban szervezett Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara a Kassai Kamara területéből vált ki, Borsod, Gömör, Kishont vármegyéket foglalta magába. 1891ben bővült a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarától elcsatolt Heves megyével, ettől kezdve pedig mindig a politikai változásokkal együtt módosult az illetékességi köre. 1880-1914 között a kamara alapfeladatai egyre bővültek: támogatta a kialakulóban lévő nagyipart, segítette állami megrendelésekhez jutásukat, részt vett az ipartörvények előkészítésében, ipartársulatok létrehozásában, a kerület ipari-kereskedelmi szakoktatásának megszervezésében, széleskörű információszolgáltatással állt az iparűzők és kereskedők rendelkezésére, sokoldalú adatgyűjtést végzett a kerület gazdasági életéről, megszervezte a védjegylajstromozást, szakmai véleményével segítette a törvényhatóságok munkáját. Ezt a fejlődést törte meg az I. világháború, mely számos területen visszavetette a kamara munkáját. Gazdasági helyzete megrendült, jövedelmei elapadtak. A háború alatt elsősorban a hadfelszerelő ipar szervezése, a nyersanyag és áruelosztás, az ármaximálás, a hadisegélyek elosztása kötötték le energiáját. 1 1868. évi VI. tc. 5. sz., 11. sz. 2 Dobrossy I. 1997. 143-162. pp.