Dobrossy István - G. Jakó Mariann: A gazdasági élet dokumentumai a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara irataiban - Acta Archivistica 7. (Miskolc, 2000)
d) Statisztikák, kimutatások A kamarai iratanyag jól hasznosítható része, a statisztikák, kimutatások sokasága. A kamarai alaptörvény 3. §-a a kamarák kötelességévé teszi a kereskedelmi és ipari statisztikákhoz szükséges adatgyűjtést. Ez a kamara működésének egész idejében a legváltozatosabb statisztikai gyűjtemények kialakítását eredményezi. Az iparosok, kereskedők számáról, szakmánkénti, települések szerinti összegzésükről, termelési adatokról, a foglalkoztatottak számáról egyaránt találunk teljes körű vagy szórvány adatokat. Az 1884. évi VII. tc. elrendelte az iparhatóságoknak, hogy az iparigazolványokról, a különféle engedélyekről másolatot küldjenek a kamarának. Az 1890. évi 16209. sz. rendelet szerint nyilvántartást kellett felfektetni a gyárakról a befektetett tőke és a munkások számának feltüntetésével. Szintén törvény előírta kötelessége volt a kamarának, hogy 1901. január 1-től szabályszerű törzskönyvet vezessen az iparosokról és a házalókról. Az idő előre haladtával egyre nőtt az adatszolgáltatás mennyisége. Az 1940-es évek gazdasági életére áll rendelkezésünkre a legsokoldalúbb adatbázis. Ezek között számtalan egyedi felmérés található. Ilyen volt például az 1947-1948-ban készült adatfelvétel, amely Magyarország és az utódállamok között függőben lévő pénzügyi követeléseket mérte fel. Ezek az ívek a bejelentő cég azonosító adatai mellett a követelés jogcímét, pontos értékét és ennek bizonyítékait tartalmazzák. Kétségtelen tény, hogy az előírt adatoknak csupán egy része maradt fenn. A kamara működésének első évtizedeiben különösen megnehezítette az adatgyűjtést az a tény, hogy az alaptörvény nem írta elő kötelezően az adatszolgáltatást az iparosok, kereskedők számára. A begyűjtött adatokra építve a kamara köteles volt minden évben jelentést tenni a miniszternek a kerület gazdasági viszonyairól, s e jelentést nyomtatásban is megjelentette. A megadott szempontok szerinti értékelés sokoldalú, részletes bemutatása a gyáriparnak, kisiparnak, út- vasúthálózatnak, szakoktatásnak, mindig tartalmazva javaslatokat a további fejlesztésre, támogatásra. A nyomtatott jelentések a levéltári könyvtárban, a különféle statisztikák a raktárjegyzéken feltüntetett különcsomók szerint, az egyéb felmérések, kimutatások az összevont mutató alapján kutathatók.