G. Jakó Mariann - Hőgye István: Választási dokumentumok a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban 1848-1948 - Acta Archivistica 6. (Miskolc, 1999)

Zemplén Borsod Abaúj Miskolc 1910 30.177 12.570 13.198 3.528 1913 42.841 39.704 31.565 24.591 Ezt a kétségtelenül jelentős változást azonban annak figyelembe vételével kell kezelni, hogy a választói körzetek beosztása korán sem volt egyenletes. Miskolc például a választópolgárok száma szerint Borsodhoz képest 3, Zemplénhez képest 4 képviselőt választhatott volna, a választókerületi beosztás miatt azonban csak 2 mandátum jutott a városnak. Az első világháború kitörése azonban megakadályozta az új törvény alapján történő választásokat és csupán a korábbi mandátumok meghosszabbítása történt meg. 1917-ben újult erővel lángolt fel az általános, egyenlő és titkos választójogért a küzdelem a Demokratikus Választójogi Blokk megalakulásával. Ennek eredményeként 1917-ben a kormány a választójogi küzdelem egyik vezérét, Vázsonyi Vilmost kinevezte választójogi - tárca nélküli - miniszterré. (Mind a mai napig az egyetlen ilyen miniszter!) A választójogi küzdelmekben Borsod vármegye is hallatta hangját. Heves megye feliratára reagálva, a törvényhatóság indítványozta egy olyan határozat kimondását, amiben a megye elkötelezné magát egy mérsékelt választójogi reform megvalósítása mellett. Mereven elzárkózik azonban az indítvány a radikális reformtervektől, amelyekben „államunknak magyar nemzeti jellegét s abban a magyar fajnak, a magyar értelmiségnek supremációját" 13 veszélyeztetve látta. (Ezt alátámasztva szükségesnek látta a megye vezérkara kifejezni Tisza István gróf iránti tiszteletét „azon önzetlen, hazafias, céltudatos és erélyes szolgálatokért, melyeket a létünkért folyó dicsőséges küzdelem alatt a haza és nemzet érdekében fáradságot nem ismerve kifejtett s mellyel Magyarország tekintélyét a külföld előtt oly rendkívüli módon felemelte.")

14 Az újabb választójogi törvényt 1918 szeptemberében fogadta el az országgyűlés. Az volt mindeddig a legdemokratikusabb törvény, ami mintegy másfélmillióval növelte a választók számát. A gyors politikai változások miatt azonban csak néhány hétig volt érvényben és 1918 novemberében a Károlyi-kormány megalkotta az 1918. évi I. néptörvényt a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról. Ez kimondta, hogy Magyarországon minden, bármely hazai nyelven írni és olvasni tudó 21. életévét is B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 813/b. 4707/1917. i4 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 813/b. 4707/1917.