G. Jakó Mariann - Hőgye István: Választási dokumentumok a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban 1848-1948 - Acta Archivistica 6. (Miskolc, 1999)

Sátoraljaújhely, 1BÍ8. Apr. 8. Világ ppoietírjai wesQljEteh I. évfolyam, 16 ueáai. VÖRÓS HAJNAL Ezelőtt: ELŐFIZETÉSI ARA : Egétz évre. . 88 K il Negyed évre . 22 K Fél évre. . . 44 K |[ Egy hor* . . 78U K Er,y«. ••ám »r» 30 fillér Telcfomzimok : 51., 42, 78. M*c)«l*nlk mindinnip. SZERKESZTŐSÉG : SléchenyUér 43. KIADÓHIVATAL : KizInczy-utM 4. $ Zemplénmegyei SzocUIUU párt hivatalos lapja. Megalakult a bajor Tanácsköztársaság. A bajor külügyi népbiztos távirata Leninhez és Kun Bélához A Vörö« Hajnal Budap—i, ipr. 8. Bajorország átalakult Tanácsköz­társasággá. Müncheni elvtársaink a for­radalom ezen ujabb térhódítását a kö­vetkező táviratban közlik Kun és Le­nin elvtársakkal. .Bajorország tanácsköztársaság for­radalmi munkássága, parasztjai és ^ka­tonasága közös erővel megvalósito.ttí a proletárság, parasztság diktatúráját, hogj a szocialista-kommunista társadal­mat, a mi társadalmunkat megvalósít­suk ; vörös hadsereget állítottunk fel és ezzel a cselekedetünkkel megteremtet­tük a kapcsolatot az orosz és a ma­gyar tanácsköztársaságokkal. Termé­s'.etes szövetségeseinknek küldjük első üdvözletünket. A bajor tanácsköztársa­ság megtagad minden közösségét a ka­pitalizmust szolgáló potsdami és wei­mari kormányokkal. Felhívjuk Német­ország, Európa és az egész világ né­peit, hogy kövessék példánkat, amint hogy mi is követtük Oroszország és Magyarország példáját. Bpeil, ipr. a. Berlinből jelentik: Hamburgban kikiáltották a tanácsköztársaságot és Brémából megbízottakat küldtek, hogy csatlakozzék a szovjethez. Hamburgtól Brémáig az egész vízválasztó vidéken terjed a bolsevizmus. fegyveres intervenció hírét terjesz­tik a románok és a csehek. BudipMt, ipr. S. Stockholmból jelentik : A svéd saj­tó a legellentmondóbb híreket közli az antant Magyarország elleni intézkedé­seiről, de megállapítható, hogy a fegy­veres intervencióról szóló hirek mind román és cseh forrásból származnak. A párisi és londoni jelentésekből egész határozottsággal kitetszik, hogy az aniuni egyelőre megelégszik a belgrádi egyezmény alapján való kibéküléssel. A Budapestre küldött Smouths tábor­telefonj «lente*» Bízunk a Világmegváltásban 1 Éljen az Internacionálé! Éljen a világforradalom Erik KltUMUn, « forradalom kSipontt luiiotnokk. Dr. Lip», k&IOgyl nipblilof. Hódit és terjed az Eszme! Megál­líthatatlan hullámokban nyargal végig a világon. Már Európa szivében ül tomboló diadalmat az Internacionálé. Bajorország példáját rövidesen követni fogja Németország valamennyi állama, Berlin munkássága forrong és csak órák kérdése Poroszországban is a pro­letárdiktatúra kikiáltása, Kin^iltak a sze­mek vén Európában, megmozdultak a leláncolt Prometheusoki Zuhogva öm­lik végig a világon a vörös Áradat, lázad és kicsap a leigázott Erő, győ­zelmesen csapkod jobbra-balra a mun­kás ököl! Hozsánna néked Világfor­radalom I a Tanácsköztársaságot nok különben is jóismerője a magyar viszonyoknak és barátja a magyarok­nak s tekintve, hogy a szövetségesek kőiében nagy befolyása van, remélni lehet a békés megegyezést. Wilson elhagyja parist. BpMt, ipr. 8; Parisból jelentik : Wilson páran csára vasárnap Bresztbe rendelték i .Qeorgj Waschington* gőzöst. Lap jelentések szerint Wilson kétségtelenné akarja tenni, hogy otthagy ja Parist ha a tárgyalásokat tovább is halogatják A tárgyalásokon ismét óriási ellentétek merültek fel és a válság igen komoly Szerb rémuralom Horvátországban Bpeii, ipr. 8. Fiúméból jelentik : Zágrábban Ra dics letartóztatása miatt óriási zavarok vannak. A szerb katonaság lövi a né pet. Sok a halott és sebesült. Lapnak mai utat 4 oldal proletárválasztás. A Forradalmi Kormányzótanács szük­ségesnek tartotta, hogy Magyarország dolgozó népe a szovjetek utján minél előbb kifejezésre juttassa akaratát. Tegnap választások voltak Magyar­országon csendőrszuronyok, pálinka és megvesztegetés nőikül. Tegnap pioletárválasztás volt. A proletáralkotmány csak a dolgozó népet bocsátotta az urnához. A burzsoázia meg volt fosztva attól, hogy meghami­síthassa az igazi népakaratot. Az eddigi választások áldemokrati­kus mázolással, kortesfogásokkai tulaj­donképpen csak arról döntöttek, — amint Marx zseniálisan megjegyzi — hogy az elnyomott osztályokat az ural­kodó osztályok melyik képviselője kép­viselje vagyis tapossa el a parlamentben. Az osztáiyuralinon lev3«( közöt' ii voltak mindig bizonyos fajtájú ellen­létek, ezek azonban nem érintették a dolgozó milliókat közvetlenebbül. Az öntudatos proletár tisztában volt avval, hogy a tőkések parlamentjében üres frázisoknál nem több a szociális refor­mok szükségességének hangoztatása. A néhai szabadelvű párt, s utódja a munkapárt meg az akkori úgyneve­zett baloldali függetlenségi pártok kö­zött azok előtt, akik a „dunaparii cir­kusziban történteket a történelmi ma­terializmus világnézetéből szemlélték — nem szólva az akkor szociális szüksé­gességet jelentő általános választói jog kérdésében való ellentétes, de nem őszinte, inkább kortes érdekektől mo­tivált állásfoglalásaikról, — legfeljebb személyi, de a szociális fejlődés szem­pontjából teljesen lényegtelen küiömb­ségek mutatkoztak. Ennek a dolgozó milliók véres és fekete problémáitól teljesen idegen ka­szinópolltlkának immár visszavonhdl­lanul vége van. A kapitalista államok porlamenti szinelőadásainál nem va­gyunk hajlandók többé Jies-rongyosan statisztálni. A tőkések áldemokráciájál a dolgozók demokráciája váltotta fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom