G. Jakó Mariann - Hőgye István: Választási dokumentumok a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban 1848-1948 - Acta Archivistica 6. (Miskolc, 1999)

van, Szentimrey György, Borsodban Ágoston József, b. Eötvös József, Gencsy József, Okolicsányi Lajos, Szalay Antal, Vadnay Miksa, Gömörben Bodon Ábrahám, Hevesi Bertalan, Kubinyi Ödön, Kubinyi Rudolf, Nagy Samu, Ragályi Ferdinánd, Kassán Luzsénszky Pál, Miskolcon Palóczy László és Szemere Bertalan, Tornában Soltész János, Zemplénben Buday Endre, Kazinczy Gábor, Lónyay Gábor, Luzsénszky János, Molnár József, Sennyei Pál, Szirmay József, Szirmay Ödön lett országgyűlési képviselő.

3 Két kerületben - a dédesiben és homonnaiban - komoly rendbontásra is sor került, amiért ezeken a helyeken meg kellett ismételni a szavazást. Borsod vármegye központi választmánya Báró Vay Lajos főispán elnöklete alatt 1848. június 20-án ülést tartott, ahol „Losonczy Gedeon mint a követválasztás vezérletére a dédesi választókerületbe kiküldött elnök a két pártra szakadt választók között és ittasság következtében támadt vérengzés - és a többiek tetemes megsérülésében végződött verekedés miatt a követválasztásnak meg nem történhetését jelentvén be - a mily örömmel értesült a választmány a követválasztásnak a megye többi területeiben óhajtott renddel történt véghez meneteléről, oly fájdalom tölti el arról tudósíttatván, hogy a dédesi kerületben ama naphoz, mellynél szebb e haza polgáraira még nem derült, vérengzés és alacsonyító rendbontás emléke csatlakozik. . . egyszersmind a dédesi kerület választóihoz oly tartalmú körlevél kibocsátását rendeli el a választmány, mely az illetőket bejelentett tényekhez hasonló merénytől óvakodásra szigorúan figyelmeztesse, hogy ki tilalom ellenére fegyverrel jelenik meg a választáson, fegyverétől azonnal megfosztatik . . ."

4 A választmány határozatában felhatalmazta a választási elnököt, hogy a későbbiekben akár „rendfenntartási fegyverek alkalmazásával" készítse elő a választásokat. Az országgyűlést 1848. július 5-én a pesti régi Vigadó épületében nyitotta meg István nádor, amit a világosi fegyverletétel után az abszolutizmus 12 évig szüneteltetett. Ferenc József császár legközelebb 1861-re hívta újra össze az országgyűlést s egyben szabályozta a választások lebonyolításának módját is. Lényegében azonban az 1848. évi V. tc. alapján tartották - mindenütt óriási érdeklődés mellett - a választásokat. Lévay József első aljegyző is felhívással fordult Borsod vármegye választóihoz, melyben „nyugodt és békés" magatartásra inti őket. „Önmagatok lesztek választásaitoknál a csend és béke munkás őrei . . . Hazája ellen vét az, ki most rendbontó kihágásoktól vissza nem tartózkodik."

5 - szól a felhívás. A megyei tisztikar félelmét egy eset3 Árva F.-Rózsa Gy. 1998. 10-12. p. 4 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601/a. 2. köt. 21. s B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. XV. 25/d. 1. d.