Rásó József: 1956 dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 5. (Miskolc, 1998)

vő ÁVH-sok fenyegetve érezték magukat.

20 Az eldördülő sortűznek, amelynek kiváltó okára több verzió van, tizennégy áldozata lett, köztük három tizenéves: Grómusz Mária, Mislei Emese és egy alsózsolcai fiú. A közeli Könnyűszerszám Gépgyár és a Bocskay (Rudolf) laktanya fenyegetésére az épületből beszüntették a tüzelést. A kiürült utcáról összeszedték a sebesülteket. Az aktivizálódó kétes elemek, melyek jelentős része nyomornegyedekben nőtt fel, igyekeztek a helyzetet dramaturgialilag kiaknázni. Az egyik halottat nyitott teherautón végigvitték a városon, lelőtt ló vérébe mártott nemzetiszínű zászlóval letakartan. A feldühödött tömeg elfogta az épületből a pince ablakon távozó Gáti Gyula alezredest és a helyszínen meglincselte. A hír hallatára beutazó ormosbányai bányászokkal megerősödött tömeg elfoglalta az épületet és további öt ÁVH-s és rendőrtisztet meglincselt, illetve agyonlőtt. Az áldozatok többségének holttestét felakasztották. Gáti Gyula holttestét a Zenepalota melletti szovjet emlékműre. Később melléje akasztottak egy gombügynököt is, aki átutazóban volt Miskolcon (60. sz. dokumentum). A tömeg megfékezésére kiküldött egyetemisták és munkástanácstagok túl sokat nem tudtak segíteni. Inkább a tömeg vádolta kollaborációval a munkástanácstagokat. Másnap még egy gyilkosság történt, ez már a Tanácsház téren. Az események hatására az első munkástanács szétesett. Az elnök Rozgonyi Ernő eltűnt. A Munkástanács vezetői közül a helyszínre siető és az atrocitásoknak véget vető Nagy Attila csak Papp Miklóst találta, de őt is eszméletlen állapotban. A tömegben lévő józanabbul ítélő munkásoknak, beavatkozó katonáknak több rendőrt és ÁVH-s tisztet sikerült megmenteniük. A tragikus eseményeknek volt egy pozitív, a forradalom konszlidációját elősegítő következménye. Az utca emberei maguk is megdöbbentek a történtek miatt. A Tizeshonvéd utcában lévő ÁVH-s laktanya állománya és a lillafüredi őrség nem akarván az eseményekbe beavatkozni, felvették a kapcsolatot a Diákparlamenttel. A katonák szabadságos levél fejében átadták fegyvereiket az egyetemistáknak, megvetve egy az utca által is elfogadott karhatalmi alakulat, az egyetemi zászlóalj alapját (17. sz. dokumentum).

21 A megyei Munkástanács még működő tagjainak és a Diákparlamentnek nagy érdeme, hogy az ÁVH titkos nyilvántartási rendszerét sikerült a nyilvánosság elől biztonságba helyezni. Beláthatatlan következményekhez vezetett volna, ha ezek az iratok az utca birtokába jutnak (20. sz. dokumentum).

22 Az első Munkástanács megszűnése után egy átmeneti időszakban csak Nagy Attila és Papp Miklós maradt a helyén. Az előbbi így emlékezett vissza 1989-ben: „Akkor kialakult egy olyan helyzet, amit a miskolci Fehér könyv, mint színészkormányt emleget. Mindenesetre 27-én délután 4 órától 28-án este hat óráig én minden néven nevezendő kérdésben intézkedtem, mint Nagy Attila ... a rádióban mondtam egy beszédet, hogy a nemzet milliárdos értékeit nem érdemes elpusztítani, mert arra jövőre is szükség lesz ... Tartsák fűtve a kohókat, a diákok menjenek el az iskolába, ne kószáljanak 20 B.-A.-Z. m. Lt. XXV.-3. B. 1720/1957. 21 B.-A.-Z. m. Lt. XXV.-3. B. 1720/1957. 22 1956 kézikönyve I. kronológia. Szerk.: Hegedűs B. András, 51.