Rásó József: 1956 dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 5. (Miskolc, 1998)
pontos követléssel, kijelentette, hogy"mi mindent a szovjetunió után csinálunk, mindent lekopirozunk." J uzan Mint a nagyüzemi munkástanács titkára részt vett azon határozatnak a meghozatalában, mely az MSZMP betiltására vonatkozott. November honapoan, amikor,megtudták Turbók Gyulával és Székely Elekkel, hopy Gyurcsik Kaiman^es Mátravölgyi József a pártot szervezik, f elhivat ták okét a munkástanácsra és felelősségre vonták őket. Bogár Károly munkastanacstag kijelentette, hogy a munkástanács megtiltja a kommunista part szervezését. Ezt több alkalommal megismételték. Csetényi Gyurcsiknak elkezdett beszélni, hogy "maga idős dolgozó látta, hogy mi volt az elmúlt 12 év alatt, az mind a kommunistáknak köszönhető. Újból ezt akarják visszahozni.". A fenti határozat után a munkástanács határozatot hozott az MDP. helyiségének elvételére. Ennek végrehajtása érdekében a pártbizottságon megjelent ^dr. Csetényi Pál^es Janky Béla azzal, hogy a munkástanács a helyiséget kiutalta és ők azt átveszik. Ugyanakkor az átvétel után a^'K" telefont leszerelték, hogy egymással a kommunisták ne tudjanak érintkezni, A berendezéseket más irodák berendezéseire használták fel. A fenti határozat alapján elbocsájtást illetve felfüggesztést nyertek a már Turbók^Gyulánál emiitett pártbizottsági dolgozók és szakszervezeti vezetők. Igy 50 96—oa bérfizetésü szabadságra küldte Máyer Istvánt is. 1956. november hó elején már javaslatot tett a tervosztály "átszervezésére" a javaslát a munkáskáderek elküldését célozta, ugyanakkor a tervosztályon belül saját magát dr. Romliányit és dr. Szilyt valamin Jónás Bélát hagyta meg. 1956. október 31.-.ét követő időben, amikor a munkástanács titkára lett és Bolobás Jézsefné dolgozóval a Dimávag irodaépületében találkozott, kijelentette, hogy "párttagsági könyvét be fogja keretezni annál is inkább, mert butaságot követett el 12 év előtt, hogy belépet a pártba ő a pártban csalódott." ,-1956. évi december hónapban amikor megjelent "az ellenforradalom t 'rémtettei" cimü képes ilusztráció s amely ki volt ragasztva a Dimávag nál az egyik épületre Csetényi, Székely és Bogár szerkesztettek egy röpcédulát, melyre Bogár Károly azt irta "nem értünk egyet a fenti ellenforradalmi részleteivel, helyes lett volna, ha emelett a mis-^ kolci kivégzett gyermekgyilkosokat, az AVH gyilkosokat is bemutattak volna." Ezt a röpcédulát ezután az ellenforradalmat illusztráló plakát alá helyezték el. Csetényi a fenti tevékenysége folytán tagja lett a racionalizáló bizottságnak, mely decemberben minden törvényes eljárás nelkul s a szociális helyzet kivizsgálása nélkül dolgozókat bocsátott el, összesen 19öszemélyt. Csetényi ezen beosztását felhasználta arra, hogy a kommunistákat elbocsájtsa, illetve 50 %-os kényszerszabadságra küldje. 1956. év december közepén több személy jelenlétében előadást tartott arról, hogy "az ÁVH-ok milyen módszerekkel kinoztak a letartóztatottakat." Elmondta, hogy "a budapesti Andrási u. 60 sz. alatti pinceben van egy emberdarálógéo, ahol az embereket össz edaralj ax, amelyből egy cső kivezeti a Dunába, mely a hulladarabokat elviszi. Amikor Nagy László kérdést intézett hozzá, milyen bizonyítékai vannak erre vonatkozóan, azt felelte, hogy "megbízható inf ormacioiß, vannak."
