Rásó József: 1956 dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 5. (Miskolc, 1998)

Koós Margit miután magához rántott a gépek közzé megcsókolt és ém •élé kapaszkodva a géptermem keresztül v az udvarra kimenekültünk, az udvaron remdőrök álltak,ott volt Olák főhadnagy és Mixtal fő­kadnagy is,ők mutatták meg nekükk az utat,kogy merre leköt elka gymi a myomda épületét. A myomda udvarát elkagyva a kátsó kijáratom ém Koós Margittal ©1­imdültam az Ady-hid felé,odaérve észrevettem,kogy a prémessapkám kiámyzik,vissza akartam memni,azonkam Koós Margit mem engedett vissza,kamom azt mondta,kogy menjek el kozzá és ott majd a lábamat bekötözi. Időközben arra jött egy magyar katonai gépkocsi,kérésümkre a gép­kocsira felemgeitek,majd a Szondy laktanyáig elmemtümk és ott le­szálltunk. A szomdy laktanya etőtt magyar katonák álltak, valük beszélgettümk a törtémtekről. A laktanya előtt gyerekek is voltak,ezektől mivel benzint akartunk szerezni üveget kértem,kogy hozzanak valakonmam,a gyerskek kis idő maiba egy literes üveget hoztak.Ezt megelözőem egy soffőrtől kértümk kemzimt,az megígérte,kogy fog adni ha lesz üvegünk,azonkan miro a gyerekek elhoztak az üveget a soffőr azt mondta,kogy nem kajlamdó komzimt admi,nem akarja emiatt az állását elveszitemi. A Szomdy. laktamya előtt álló katomáktól fegyvert kértem,a katomák azt válaszolták,kogy nem tudnak adni,mivei nekük is csak 14.száll fegyverük van és ezt nem adhatják ide.Ekkor az egyik katona eltá­vozott és 2.drk.komzimpalackot hozott,majé újra visszament és 2. drk.ködgrámátal tért vissza hozzánk,ezt átadta mekümk,sőt elmomdta azok kezelését is. Ez alkalomkor Koós Margit is jelen volt,a 2.drb.benzinpalackot Koós Margitnak adtam át,ő azokat a kebelébe tette,mig ém a köd­gránátokat ém tettem el. Határozottan állítom,kogy a magyar katonáktól a fegyvereket azért kértem,kogy utközkem esetleges támadás esetén védekezni tudjak vele,mivel már ekkor kijárási tilalom volt; K«ós Margit ezután elmomdta mekem,kogy egy mővel lakik együtt és isy jokb ha nem megyünk ke kozzá,hanom együtt kimegyümk a Békm­szállóka,kevéssel ezutám Koós Margit** lakótársa egy "nadrágot ho­zott ,mey/ket Koós Margit a Szinva partján fel»ett,majd ezután kettem elimdultunk a Béke szállóka Diósgyőr felé. Ém ekkor Koós Étargitot leatertan keszélmi arról,hogy velem jöjjöm, azomkam ő mellőlem nem tágított,azt momdva,kogy ő nem megy hyza kanem velőm jömn. Utközken a villmnyr endőrnél megálltunk,itt sokam álltak,nagy volt a tömeg,mi azonkan nem kiabáltumk semmit sem,kanem tevákk mentünk a Rudas László utcám végig,majd a Szinva avasi oldalán, folytattuk utunkat haza felé. Utközken megálltunk Tamás Jánosék kapujánál,Tamás János és felesége és kisgyormekük kimt álltak a kapuban,üdvözöltük egymást,mfijd Tamás János kekivott a lakásáka,ahol leültünk.Tamás ^János megkérdezte tőlem,kogy mi vam nálunk én azt feleltem,kogy kenzines palac és kÖdgrámát.Erre Tamás Jámos azt momdta ne kern,kogy adj egyet nekem kelőié.mert szükségem leket rá .Ém szóltam Margitnak,aki a nála lévő egyik kenzinpalacke-t átadta Tamás Jánosnak,aki azt az aklakka tette le. Tamás Jánoséknál körülkelül 15 percig időztünk,majd eltávoztunk,a keszélgetés során Tamás János kérdezte tőlem,hogy honnan jövünk és mi történt,erre ém röviden elmondtam neki,hogy a nyomdánál össze­ütköztünk az mxmax» oroszokkal és ott én is megsérültem,majd még azt is kérdezte tőlem Tamás Jámos,kogy a kenzinpalackokat komnan szereztem, ém erre azt válaszoltam,kogy egy katona adta a laktanyánál,azonkan ha kell,ugy tudok szerezni tőle akár 14 ládával is.Ezen kivül én mást Tamás Jámossal Őmem keszéltem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom