Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)

seregek fölött. Június 17-én Sáros megye minden pontján megindult az orosz előrenyomulás. A Bártfa-Eperjes-Kassa útvonalon előretörő oroszokat a IX. hadtest új parancsnoka a lengyel Wysocki legfeljebb lassítani tudta, de megállítani nem. A visszahúzódó magyar alakulatok június 23-án adják fel Kassát, átengedve a másnap bevonuló ellenségnek, akik Miskolcot 30-án érik el. Az oroszok a kolerát is magukkal hozzák a városba, ahol Kassához hasonlatosan számos arra alkalmas épületet alakítanak át kórházzá. A betegség áldozataként július elejéig 2100 katonájuk hal meg.

40 A kolera mellett az élelmezés is gondot okoz az oroszoknak, akik Tokajon át tiszántúli területekről szereznek élelmiszert maguknak. A dél-borsodon át Pest felé kivonuló csapatok után nem sokkal újabb katonai egységek érkeznek Gömörbe és onnan az észak-borsodi részekre. A július eleji komáromi ütközetet követően nyilvánvalóvá válik, hogy a feldunai hadtest nem tudja legyőzni az osztrák fősereget, szükségessé téve így a hadműveleti tervnek megfelelő szegedi összpontosítást. Az oroszok által védett alföld helyett Görgey Balassagyarmaton és Rimaszombaton keresztül próbál tiszai átkelőhöz jutni. A főerőket megkerülve így július 21-én Putnokon, 23-24-én Miskolcon találjuk nyomában a 17 ezres Grabbe hadosztállyal. Az alföldről visszarendelt orosz erők és a VII. hadtest csapatai között július 23-án Harsánynál, majd másnap Görömbölynél került sor ütközetre. A Miskolcot elfoglaló oroszok 25-én a Sajó mellett kényszerítik csatára a magyarokat jelentősebb veszteséget nem okozva soraikban. Térségünkben az utolsó csatára Gesztelynél került sor, ahol július 28-án sikerült visszaverni az orosz támadást. A sikeres, de jelentősebb hadászati változást nem hozó gesztelyi csata után Görgey serege élén ismét Tokajnál kel át a Tiszán, hogy útját Nagyváradon át Arad és Világos felé folytassa. Ez a hadművelet az utolsó felvonása a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő katonai eseményeknek, hiszen az ellenség által már korábban elfoglalt Abaúj, Borsod, Gömör és Torna után Zemplén is idegen kézre kerül. Az elfoglalt területeken zajlik a birodalmi közigazgatás kiépítése. Az 1849-es év végén Kassán haditörvényszéket állítanak fel a politikai foglyok ügyének elbírálására. Az országot katonai körzetekre osztják fel, melyek élén kerületi parancsnokok állnak. A megyéket területi átcsatolásokkal csonkítják meg. Torna megye 1850-től csupán Abaúj egy járását alkotja. A világosi fegyverletétel híre a pesti forradalomhoz hasonlatosan néhány napon belül az ország minden részébe eljut végleg reményvesztetté téve a még bizakodókat. A szomorú érzést a naplóíró miskolci Szűcs Miklós fogalmazza meg egyik legszebben: „Péntek nap volt 17-én midőn a világosi hírt meghallottuk. Utána való vasárnap elkezdett az eső esni és esett egy hétig, mintha az idő is a haza sorsát siratná."

41 Rózsa György Gyula 40 Bóna Gábor: Az orosz hadsereg főerőinek benyomulása Felső-Magyarországra, in.: 1848/49-es forradalom . . . 350. 41 Szűcs Miklós naplója 1839-1849. 274.