Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)

5907. haza megmentésében sikeres elöhaladiis, melylyel lelkes hadvezéreink és vitéz hadseregünk a nemzetet megörvendeztető: A habsburg-Iothringeni ház folyton folytatott hitszegő zsarnoksága, mely annyira vetemedett, hogy miután hazánkat a legistentelenebb módon vérbe, lángba boritá, a becsületes kiegyenlítésnek min­den lehetségét kizárva, Martius 4-kei s 6-kai manifeslumában Magyarország területi épségének eldarabo­lását, álladalrai lételének eltörlését s a magyar nemzetnek az élők sorából kiirtását megkísérteni nem iszonyodott, s ekónt a közte s a magyar nemzet közölt fennállott kötelékeknek minden szálait saját ke­zeivel szétszaggatta: A nemzetgyűlésnek természetes kötelességévé szabta ki, hogy tovább ne késsék, inrrepélyes ha­tározattal szenteiileni a magyar álladalom önállását, szabadságát s függetlenségét; sa habsburg-Iothringeni házat thronvesztettnek és száműzöttnek nyilatkoztatni. Tartozott ezzel a nemzetgyűlés Istennek, tartozott a hazának, jognak, erkölcsnek s a szabadság, és civilisatio tekintetének. Tartozott azon tekintetnek, hogy mig a nemzet bajnok védei a hazáért vérüket ontják, a habs­burg ház istentelen ármányaival a nemzet testében mérget ne terjeszthessen. Tartozott a vitéz hadseregnek, mely méltán várhatá, hogy bajnoki önfeláldozásának czélja a haza szabadsága iránt biztositassék. És tartozott a népnek, mely annyi szenvedés, annyi áldozat jutalmául méltán kivánhatá , hogy hazáját szabadnak tudja. Ezen indokoktul vezéreltetve s kötelessógérzettől ösztönözlelve, a nemzetgyűlés a néptől veti hatalmánál fogva meghozta „hazánk függetlenségi h a t á r o z a t á t", melyet ezen lörvényhatósággali közhirrétótel s ahhozi alkalmazkodás végett nzon utasítással küldöm meg, hogy azt az irántai kellő hó­dolattal egyetemben jegyzőkönyvbe igtatva s határozatukat ide is nyomban feljelentve, annak sikeresitése körül kebelükben foganatosán intézkedjenek. Meg vagyok győződve, hogy önök e nemzet e határozatában szenvedéseinknek legszebb jutal­mát, s hazafiúi küzdelmeinknek legszebb gyümölcsét lelkesült örömmel szemlélendik, s egyről egyig osz­tozandnak azon határozottságban s lelkesedésben, mely a nemzetgyűlést e nyilatkozatra ihlette. A nemzet parancsa, a szabad és független magyar álladalom Kormányzójává engem hívott. Erőm gyengeségének érzete, s egy viszontagságos élet terhei alatt megfáradolt lelkem vágyai a magánélet szerény nyugalma felé vonzanak; de a polgári kötelesség érzető munkás kitürésre s a nemzet parancsa iránt engedelmességre intenek. És határozott készséggel engedelmeskedve, a status kormányát kezembe veszem. Gyámolitsanak önök nehéz feladatomban, a kimondott szabadságot s függetlenséget biztosítani s e sokat szenvedett nemzetet a szabadság utján boldoggá tenni. Ajándékozzanak meg bizalmukkal, hogy hazánk újjá teremtésének nagy munkáját mielőbb sze­rencsésen bevégezhessük, s én a teljesített kötelesség nyugtató érzete mellett a siker örömével is a ma­gánélet szelíd nyugalmába visszatérhessek. Én Magyarország, a vele egyesült Erdély s hozzá tartozó minden részek és tartományok füg­getlenségét, területi épségét, országos önállását s közszabadságát a bajnok hadsereg vitézségének, s a nép hazafiúi áldozatkészségének, a törvényhatóságok és tisztviselők lelkiismeretes buzgalmának védpaizsa alá helyezem. Éljen a szabad magyar hazai Kelt Debreczenben april 20-án 1849. Az ország Kormányzója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom