Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)
gen a pákozdi csatában estek át, sikeresen harcolva Jellacsics csapatai ellen. 22 Felszerelésük költségeit részbe a megye állta, de e mellett Borsod az egri káptalantól is vett fel kölcsönt, adományokat gyűjtöttek, raktári készleteket értékesítettek hogy összejöjjön a fedezet. Batthyány az országgyűlés szeptember 12-i határozata értelmében két nap múlva elrendeli a honvédek toborzását. 16-án Nyáry Pál javaslatára a Ház elfogadja 42 ezer főre az újoncállítási kulcsot, ami minden 127 lakosra 2 főt jelentett. Abaújban ez a létszám 2574, Borsodban 3053, Zemplénben 4624 főre rúgott. Az újonnan felállítandó 16 zászlóalj területünkre eső szervezési központjai Kassán és Miskolcon voltak. Kassán a 20. zászlóaljba toborozták Abaúj, Torna, és Sáros honvédéit, Miskolcon a 22. zászlóalj felállítása zajlott borsodiakból és zempléniekből. A gömöri honvédek szervezési központja a szepességiekkel együtt Lőcsén volt. A kiállítandó újoncokból Abaúj először 600-at, Kassa város 49-et adott. Borsod 600, Zemplén 900 személy kiállítására volt kötelezve az első alkalommal. 23 A dunántúli hadműveletek megindulásával, a szerbek elleni harcok elhúzódásával és a folyamatos erdélyi katonai konfrontációkkal októberre nyilvánvalóvá vált , hogy egy esetleges galíciai császári betöréssel újabb front nyílhat meg az ország északi részén. A Kárpátokon túli területekről érkező egyre aggasztóbb hírek indokolttá tették, hogy a katonai védelemmel gyengén ellátott északi megyékben is megkezdődjön az összpontosítás, felkészülve a tényleges küzdelmekre. A későbbi Borsod-Abaúj-Zemlén megyét alkotó vármegyék a szabadságharc hónapjaiban többször szolgáltak katonai hadszíntérül, nem kerülve el a csatákat sem. Magyarország északi határa legelőször is Simunich altábornagy csapatai által volt fenyegetve a duklai szoros irányából 1848. október közepén. A jelentősnek nem mondható haderő betörésének híre felkészületlenül érte a megyéket, sürgetővé téve a védelem megszervezését. Több más indok mellett a fentiek is hozzájárultak, hogy november hónap folyamán létrejött a hadmegye parancsnokságok rendszere, melyek közül a hetedikbe sorolták Abaúj, Borsod és Zemplénen kívül a még további kilenc északi megyét. Főparancsnoksággal október 14-én az Országos Honvédelmi Bizottmány Pulszky Sándort bízta meg, aki Eperjesről látta el munkáját. Pulszky kinevezése után a védelem megszervezése nagyobb lendületet vett, fő hangsúlyt fektetve a nemzetőrök felfegyverzésére és a fegyvergyártásra. November végén és december elején Abaúj megye a nemzetőrség megszervezésére a kormánytól 250 kardot, 200 karabélyt, 200 puskacsövet és gyutacsos töltényt kapott, míg Sáros megyébe ezeken kívül lándzsákat és hadikaszákat is küldtek. 24 A kormánybiztosként Pulszky mellé rendelt Farkassányi Sámuel tevékenysége hónapokon át végigkísérte az északi megyerészekben zajló hadseregszervezési és gazdasági ügyeket. 22 Szendrei: Miskolc története IV. 73-75. 23 B.-A.-Z. m. Lt. 601/b. 3764/1848. 24 Abaúj vm. monographiája 1.150.
