Dobrossy István: A millennium megünneplésének dokumentumai Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyékben - Acta archivistica 3. (Miskolc, 1996)
Dokumentumok
29. DOKUMENTUM ünnepély jelentőségének síinvonalára, s ezt neki rossz néven sem lehet venni, pedig ha tennék, ő is fel fogná amaz érzést s talán hivebben s mélyebben megőrizné, mint akármely intelligens ember. Oly helyeken tehát, s ilyenek, ismételjük. még elég nagy számmal vannak, a hol a millenniumi ünnepélyek megtartásának semmi jele ninci, a nép vezéreinek a papoknak és unitóknak fog szégyenére válni, ha az ünnepélyben úgy külsőleg, mint bensőleg, szivök leg- magasztosabb részt nem vesznek. Ha tehát érzik, hogy még nem tettek eleget, vagy pláne semmit sem tettek nagy nemzeti ünnepünk megünneplésére úgy rajta I azonnal meg kell tenni mind- dent, mert soha semmi viz le toem mossa arcaikról ama szégyenfoltot, melyet az egész nemzet vádji fog arczukon hagyni azért, mert a legnagyobb ünnepélyről, a mi egy nemzetet érhet, elmaradtak. Még nem késő. Hiszen mi kell ahhoz ? A külsőség nem sokba kerül falun, nem is oly nagyok az igények, s a nép a maga egyszerű cziczoraájában mindig szép, figyelmet keltő. Hanem a hangulatot kell ünnpélyessé tenni, s ha ez sikerült, úgy megteremtetett az ünnepélynek legfőbb alkotó része, megteremtetett minden. Mert érzefinekkel kell ünnepelni, ha ez áthatja az apákat, hátra marad az unokákra is, s^ex erősíteni fogja s megtartja a nemzetet egy másik ezer-évre is. Ünnep előtt. Budapest, április 32. Cssk cg y pár oap választ el bennünket a kor- szakos eseménytől. Egy pár nap múlva megnyílik az országot kiállítás. E pár nap hosszabb határidő a nemzet számára, mint malijának nem egy esztendeje. E pár nap lépcsőzctén jut föl Msgyarország arra a magasságra, a hová az ezeréves múlt minden dicsősége és a teremtő jelen minden sikere vezet. OdakQo a városliget területén csodái alakulásban bontakozik kl a kiállítás festői panorámája. A mit az ipar éa kereskedelem, a tudomány és művészet, a hadászat és a földmivelés, a néprajz és a história megteremtett, annak mindenfelé nagyszerű hajlékai emelkednek. Sorban érik egymást a különböző iparágak : a m. kir. államvasutak gépgyára, a közlekédésűgy, a bányászat és kohászat, a faorvái és szlavón, a bosnyák-her- czegovioai sib. ipar pavillonjai, továbbá a gépéi az iparcsarook a még egy sereg épület, melyek a magyar ipar csodás föllendülését vannak hivatva bemuutni. Közbül egy-egy aranyos vendéglő vagyjúvébás, itt-ott apró, de csinos külsejű ezukrázda, majd a malomipar, • borászat, a sokszorosító, a kocsi- éa ezukoripar stb. csarnokai emelkednek tarka változatosságban, az építési technika művészetével tdcállitva, tömören és ^tetszetősen,- arányosságra éa elrendezésre nézve egyaránt nagy szakértelemmel fölépítve. Azután ebben a területrészben találjuk még a közoktatás nemesen egyszerű pavillonjál, a közegészségi és igazságügyi csarnokot, a meteorologia, a mezőgazdaság, a kertészet, a dohányjövedék épületeit, melyek már valamennyien úgyszólván teljesen készen állnak s most már csak belső berendezésük és környékül parkírozása van hátra. De ez csak a kiállítási terület egyik része. Az érdekesebb, amiben a kiállítás igazi vonzóereje és még soha nem látott fölülmulhatlan látványossága vso, az a terület tő felöli részlete. Azon emelkedik ki első sorban az ezeréves múltnak gazdagon fölépített ékes monumentuma, a ■ örténelmi főcsoport. Az építési művészetnek nmei Magysrorizágon ennél ékeiebb é* méltóbb (anutági A csodálat és lelkesedés érzetével áll meg a néző e hatalmas csoportozat előtt, mely a magyar építészet fejlődésében határvonalakat jelölő három építési still foglalja magában. Ott van a legrégibb román, kiegészítve az életlenben épült díszes jaikl templommal, az eredetinek megszólalásig hű utánzatával, aztán a csúcsíves részlet, a a mi a magyar építészet történetének középső moazsnata s vésül a renaissance, mely pazarul gazdag ékítményeivel a legszebb látnivalót szolgáltatja. Mindennek folytatása a szintén történeti érdekű fekete hid t a csoportot környékező tó, mely az egésznek utólérhetlen festőiességet és érdekezséget kölcsönöz. A történelmi csoport egyej szakaszait szintén most rendezik. Tömérdek és milliókat érő kincsek halmozódnak ott össze, ritka példányait azolgáltatva a történeti ereklyéknek, a melyek között nem egy a legrégibb időkdiszcs maradványa. A műkincsek gazdagságára elegendő bizonyság, hogy maga ő felsége több mint egy millió forintot éró műkincseit küldte meg a kiállításnak. Vámbéry Ármio, a kiváló orientalista, most van Konstantinápolyban, hogy a szultán nagylelkűséggel átengedett kincseit ideszállitza. Emléktárgyakat küldtek a legelőkelőbb fejedelmi személyek : a német császár, Oszkár svéd király, Teck angol herczeg s a magyar mágoásvilág számos tagja, kik hazafias készséggel küldték be őseiktől rájuk maradt nagyérdekü műemlékeit. A főpapok és a szerzetek is ritka hajlandóságot tanusitottak a birtokukban levő tárgyak átengedésével. Egyszóval pazar gazdagság íetz • történelmi csoportban, ezupa nemzeti emlék, nevezetű időszakok maradványai, szépek és jellemzőek, ragyogók és értékűek. A történelmi csoport belső része, mely valóságos labirintus, tele lesz etekkel a díszes műkincsekkel, melyeket most rendeznek el a különböző állványokon, a különböző szekrényekben, a különböző helyiségekben, a szerint, a milyen korhoz, a milyen csoportba tartoznak, hogy teljesen bű és tanulságos kép egészítse ki a nagyszerű és maradandó hatású sorozatot. De a történeti emlékek szemkápráztató látványosságán kívül is van a történelmi csoport beJsejéoek egy-két olyan vonása, a ml a legnagyobb érdeklődésre tarthat számol ; ezek egyike a Bakácskápolna, a vajdabunyadi vár belső csarnokai a az egész csoportot díszítő üveg- és falfestmények stb., melyek az eredeti művészetnek leljeseo bű utánzásai. A történelmi főcsoport szigeten nyugszik, melyet a kiállítás további területével a már említett hid köt Össze. Mindjárt a hídról letérve, olt emelkedik a pozsonyi városháza, magas és szélű tornyával, a mely a báziiparoak ad hajlékot és mellette a falu temploma, hol gróf Zichy Jenőnek az őshazából hozott rendkívül gtzdag és érdekű etnográfiái és egyébb gyűjteménye lesz kiállítva. Onnan kezdve nyílik a kiállítási falu bárom utcaija, ezek a kedvű, egyszerű házikók, melyek a maguk igénytelenségükben és az eredetihez való teljes hűségűkben nagy gyönyörűséget nyújtanak majd a vidékről felránduló polgárságnak.-r A kiállítás innenső területének további részét a haditengerészet csarnoka, a hadfelszerelési pavillon, a kiállítási igazgatóság épülete, a pusztaszeri pavillon, József fóherczeg csarnoka stb. tölti ki, kifogyhatatlan anyagát szolgáltatva a kiállítás pazar látnivalóinak. Mindezek az épületek immár teljucn készen állnak. Egy két simitás, cgy-sét kalapácsütés van hátra legfeljebb. De azért az egész terület visszhangzik a dolgos kezek muo kájától, melyek a megnyitás közeledtére kétszeres buzgósággal munkálkodnak. A kiállítók és alkalmazottaik maguk is nagy forgalmat uioáloak odakünn: ők végzik a kiállítás hivatalos osztályával együtt az elrendezés és csoportosítás nehéz munkáját. A hátralévő pár nap tehát a berendezte dés tökéletes befejezésére, az utak eltakarítására s az Ültetvények gondos' elhelyezésére szolgál. Mire május másodikának hajnala iölderül, az egész, mint egy mascbeli tüodérváros fog ou állni az ünneplő közönség előtt. A megnyitás ünnepsége méltó leszen a nsgyszerü alksíomhoz. ó felsége a kiiálv, Er- 1 btt királyssszony, az uralkodó család fóherczegei és fóherciegnői, a magyar törvénvhozás tagjai, a tudomány és művészet, az ipar és kereske- Jelem képvise'ői, a fővárosi hatóság és a vidék teljes képviselete, a bel- és külföldi sajtó íérfiai.a megnyitásra meghívott nagy közönség, valameny- nyien teljes díszben, többnyire diszmagyarban, örőkemlékeze'.ű mozzanattá terűik a megnyitás ünnepélyé;. Szebb napja mint ez, még nem volt az ujabbkori Magyarországnak. A szellem és a munkáló kéz fölemelő harmóniájában nyitjuk meg az ezeréves forduló emlékünnepét. Király és nemzet egygyéforrva a hazafias érzés melegében, világraszóló egyértelműséggel fogja hirdetni erőnket, Képességeinket, a honi földhöz és alkotmányhoz való hűséges ragaszkodásunkat. A nemzet dicsőségű múltjának és gtzdag jelenének fölemelő tanulságaihoz vezet be a megnyitás ünnepélye. Bízva bízhatunk benne, bogy a siker, melynek gyökerei a nemzet tizszázados múltjában, a magyar izciiem és kéz csodás erejű munkájában és a kiállítás létrehozóinak önfeláldozó buzgósá- gában gyökeredzik, méltőao fogja megkoronázni az ezredév» kiállítás nagyszerű alkotását. Hálást Gyula. iÿôz- és egyleti élet. Kérelem. Miakoloz várót közönségéhez. Hazánk ezredévet fennállásának ünnepélyét Miskoloz várót közönsége f. évi május hó 9. és 10-ik napjain fogja megtartani Májat 9-éo d. u. a várót összes iskoláinak ifjúsága a katonai gyakorló térre vonul ki. Estve 8 órakor a katonai zenekar a város ut- ozáin végig vonul és ugyanakkor lesz a város kivilágítása. Másnap május 10-én reggel 5 árukor ti katonai zenekar ébresztőt fú ; 6 órakor uz Avus.-ól 100 ágyuszó hirdeti a nagy ünnepnap jelentőségét, 9 órakor a város összes templomaiban bálaadő isteni tisztelet. Fél 12 órakor a városi képviselőtestület díszközgyűlést tart. D. u. 2 órakor a külső vásártéren népünnepély. Teljes reméoynyel vagyok, hogy Miskolcz város közönsége május 9 —10. napjait hazafias örömmel és lelkesedéssel ünnepli meg. Az ország millióival együtt érez Miskoloz város lakossága és örömének látható kifejezést ad abban is, hogy házát fellobogőzza, a b 1 a• kátkivilágitja. Exod nagy ünnepnapokon osztály és felekezeti különbség nélkül legyünk mindnyájan egyek; egyedül és kizárólag az ezredéves dicső magyar bonért lelkesedő b a z a f i a !.. Miakoloz, 1896. április 26-án. Söltést Nagy Kálmán, polgármester. Felülüzotések kimutatása a miskolcsi isr. belegsegélysÖ ipartársulat által 1896. január 19-én tartott táncsuigalom alkalmából. Balog József 25 frtot, Dr. Miklós Gyula 10 frtot, Dr Genosi Samu 8 frtot, Wechsler Simon. Bleobner Adolf, Barucb Gyula, Dr. Ráoz József, Kronenbold tábornok, Lázár M ., Silbiger Ármin, Silbiger József 5—ó ; Moskovitz Simon, Czeisler Adolf, Blumcn*tok Gyula, Steiner Lipót. Rácz Jenő, Soltész N. Kálmán 4—4 frtot; Sohwartz Herman, Ptlieg- ler Ferenoz, Dr. Grósz Józsefué, Frank Me-aa bért, Grüofeld Sándor, Feuerstein Markus, Koos Soma, Wächter Adolf, Dr. Sicinfeld Frigyes, dr. Maitler Jób, Lusy.tig Mik*:». »Ir. Singer Henrik, dr. Grúzs Viktor. Here/. DeZaü 3-3 írttal. Prokob Antal. Újhelyi Mi! lős, Grünberg Péter, Katx Hermauu, Frieil uanu Hermann, izabó, Neumaun Pinkasi pék. K .. .. Ede nagykereskedő, Fiaohcr iguátz <*zip>*sz, Dr. Horváth Bertalan, Goldberger Simon. Mar- kusz Sámuel, Hochtnann Ignátz, Rétin A j , Sing« I zajos, Rosenfeld Dávid, liléi.-, w- tur. Dr. Ktúrni Mór S.-h.- ar:/. M Lus/.tig lgUa'w.. M-h;. . Mór, ív lelJi 92
