Dobrossy István: A millennium megünneplésének dokumentumai Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyékben - Acta archivistica 3. (Miskolc, 1996)

Előszó

Előszó

Az Acta Archivistica című sorozatunk 3. kötetében a honfoglalás ezeréves évfordulójával kapcsolatos dokumentumokból adunk közre válogatást. Ezzel is, mint a korábbi két kötettel az a célunk, hogy sokoldalúan mutassuk be a levéltár anyagát egy-egy jelentősebb nemzeti esemény helyi vonatkozásában. Kutatásunk kiterjedt a megyei törvényhatóságoktól a kis településekig, a gazdasági testületektől az iskolákig minden jelentősebb levéltári irategyüttesre. így az egykori Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyék, jelentősebb városaik: Sátoraljaújhely, Sárospatak, Kassa, Szikszó, Miskolc, Szendrö, Mezőkövesd, Mezőcsát, valamint a járási és községi hivatalok iratain keresztül jelenik meg és válik igazán érzékelhetővé 1896 és az azt megelőző időszak.

A rendezvények megszervezésében, lebonyolításában jelentős szerepet játszó személyek, (így pl. Miskolc város történetírója Szendrei János) hagyatékát a miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi. A dokumentumok közül néhány különleges darab innen származik.

Nagyon sok település ünnepéről, egyéb rendezvényeiről (zászlószentelés, szoboravatás, épületátadás vagy díszfaültetés) a megyei sajtó tudósított. Abaúj sajtója hiányos, egyébként is a kassai kiadású Abaúj-Torna Vármegye Hivatalos Lapja csupán 1901-től látott napvilágot. Zemplént reprezentálja az 1895-től havonta megjelenő Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez című, elsősorban történeti és földrajzi értékeket közzétevő folyóirat. Borsod és Miskolc a régióban a legtöbb kiadványt és lapot jelentette meg. 1867-től indult a Deák-párti, majd szabadelvű kormánylap, a Borsod-Miskolczi Értesítő című hetilap. Hasonló politikai alapállású, elveket valló volt a közgazdaság és tanügy iránt érzékeny, majd általános társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozó Borsodmegyei Lapok, amely 1881-től indult. Az ellenzéket a megyében és a városban a

5