Dobrossy István: A millennium megünneplésének dokumentumai Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyékben - Acta archivistica 3. (Miskolc, 1996)

Bevezető

mellékletben fényképek), megjelenésüket, felvonulásukat pedig a millenniumra megjelentetett kiadványok őrzik.6

Az országos kiállítás előkészítésének, lebonyolításának gazdag anyagát őrzik a levéltárak. A felhívásnak a Kereskedelmi és Iparkamara, mint kerületi bizottság irányítása alatt tettek eleget a települések, vagy a nagyobb városok. A megyei törvényhatóságok azért foglalkoztak az üggyel, mert a fővárosban történő megjelenés és kiállítás komoly anyagi terhet jelentett, támogatást igényelt.7 A régió sajtója csak az országos megnyitó után támadta, vagy inkább bírálta a kiállítást, s ennek kapcsán a főváros és a vidék szembenállásáról jelentek meg írások. „Az országos kiállítás megnyílta óta egyre hangosabbra válik a panasz a vidék elhanyagolásáról. A miként nálunk már régi szisztéma a czentralizáció s mindennek a központba gyűjtése, akként itt is éppen csak a főváros bemutatásával törődtek. . . . Ilyenformán a nagy nemzeti ünnep a főváros külön bérletévé válik, pedig ez nemcsak a fenti okokból nem helyes, hanem helytelen azért is, mert hiszen nemcsak Budapestet, hanem az ezredéves országot kellene itt bemutatni a külföldieknek.”8

A történeti kiállítás szomszédságában épült fel a néprajzi egység, egy egész falu 24 házzal, templommal, iskolával, egyéb egyéni (gazdasági) és közösségi épülettel. Régiónkat - a székely, a kun, a jász, a palóc és a göcseji között - a matyó építészet képviselte. Ennek nagyszámú dokumentumából és a kiállításon szintén bemutatott borsodsziráki viseletből emeltünk ki, s mutatunk be néhány, ma is érdeklődésre számot tartó emlékdarabot.9

Ami e két, az ország egészét átfogó rendezvényen kívül történt, az már a megyék elképzelésének, vagy az egyes települések anyagi lehetőségeinek függvényében zajlott. A megemlékezések a falvak és városok túlnyomó többségben május folyamán lezajlottak, szinte kiemelt nap volt május 10-e. Csupán a nagyobb települések vállalkoztak kétnapos megemlékezésre, „majálisra”. A díszközgyűlések jegyzőkönyvei csaknem mindenütt

6 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 801/b. 1896., IV. 809/b. 14609/1896., HÓM. HTD. 73. 25. 1., Magyarország és külföld. Borsod vánnegye. Bp. 1897. 1—23., Laurencic Gv., 1896.

7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/b. 1409/1896., LX. 201. 69/1896., IX. 201. 54/1896., IV. 801/b. 118/1896 , IV. 801/b. 133/1896.

8 Borsodmegyei Lapok, 1896. június 12.

9 B.-A.-Z. in Lt. IV. 809/b. 13199/1896., Vargha L. 1960. 3.

9