Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában - Acta Archivistica 1. (Miskolc, 1996)

IV-1011. Loc. 178. 0. 33. LXXII. ORCZY LŐRINC br. (1784-1847) főispán, művészeteket pártoló főúr. Széchenyi István és más magyar főnemes pártfogásával indította meg a magyar lóverseny sportot. Erről tudósította és pártfogást kért Zemplén vármegyétől. IV-1001/h. Loc. 273. No. 493. LXXIII. OROSZ JÓZSEF (balásfalvi) (1790-1851) ügyvéd, publicista, író. 1838-ban Hírnök és Századunk című folyóiratokat indította és szerkesztette, melyekről tudósította Zemplén vármegyét. IV-1001/h. Loc. 333. No. 921. LXXIV. PAMLÉNYI ERVIN (1919-1984) történész, levéltáros. Történelem-latin szakos tanár, 1945-1949 között a Magyar Rádió oktatási osztályának vezetője, majd az Országos Levéltár munkatársa. 1954-től a Századok szerkesztője, később a Történettudományi Intézet munkatársa volt. A XX. század magyar történelmi kérdéseivel foglalkozott. Forráskiadványai jelentősek. Közölt levelét, mint a rádió munkatársa írta, melyben tudatta a megyei közművelődési előadót, hogy a rádió közvetíteni fogja a tokaji szüreti rendezvényt. XXVI-507. 422/1946. LXXV. PETŐFI SÁNDOR (1823-1849) költő, műfordító. A magyar líra vüághírű képviselője. Jó kapcsolatban volt a zempléni ellenzék tagjaival, Kazinczy Gáborral és Szemere Miklóssal. 1847 nyarán Sátoraljaújhelyen is járt. Utazását több verse és Utilevelei őrzi. A közölt dokumentum az 1897. évi július 31-ei segesvári szobrának leleplezésére szóló ünnepi meghívó. IV-B. 1402/b. 514/1897. LXXVI. PETRASOVSZKY EMÁNUEL (1902-1976) festőművész. Jelentős egyházművész, főleg görög katolikus templomok számára készítette nagyméretű szentképeit. Elete nagy részét Sátoraljaújhelyen töltötte, de országosan ismert és kiállító művész volt. Címerfestéssel és családfa rajzolással is foglalkozott, amint ezt a közölt dokumentum is bizonyítja, melyet Meczner Tibor zempléni főlevéltárnokhoz írt. XV-20. Meczner-Dongó gyűjt. (Négyessy-Szepessy cs.) LXXVII. POLDINI EDE (1869-1957) zeneszerző. Századunk első felének nemzetközi hírű operaszerzője. Meseoperáit külföldön is sokat játszották. Balettjei, zongoraművei, kórusmúvei kedveltek voltak. Közölt levelét Sebeők Sára operaénekesnőnek írta, aki a Farsangi lakodalom című opera női főszereplője volt. IV-1419. Letétek No. 634. LXXVIII. PULSZKY FERENC (1814-1897) politikus, régész, író, az MTA tagja. A reformkori magyar politikai és művészeti élet egyik irányítója. Kossuth Pesti Hírlapjának munkatársa, 1848-ban külügyminiszteri államtitkár. Ilyen hivatalos minőségében írta Zemplén megyéhez levelét, melyben a galíciai kóbor cigányokról vizsgálatot kért. A kiegyezés után régészeti, történeti és szépírói munkálkodást végzett.