Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában - Acta Archivistica 1. (Miskolc, 1996)

XXXIII. FARKAS ANDOR (1878-1956) költő, zeneszerző, sátoraljaújhelyi polgármester (1910-1922). Több verseskötete jelent meg, többszáz dalszöveget írt, melyre a korabeli híres dalszerzők zenét komponáltak, maga is ismert zeneszerző, híres hegedűjátékos volt. 1941-ben megindította a Zempléni Fáklya című folyóiratot és megalapította a Fáy András Társaságot Szerencsen, melynek elnöke lett. A közölt levelét, mint társasági elnök írta a zempléni főispánhoz, melyben a működéshez anyagi segítséget kért. Mellékelve a folyóirat első száma is. XXIV-510. 34/1948. XXXIV. FÁRA JÓZSEF dr. (1884-1958) tanár, levéltáros, szakíró. 1917-től Zala, 1938-tól Pest vármegye főlevéltárosa. Kutatási területe és publikációi Zala megye történetéhez kapcsolták. Nemesség- és családkutatással is foglalkozott. Közölt átirata a zempléni Szikszay család származási adataival foglalkozik. XV-20. Meczner-Dongó gyűjtemény (Szikszay) XXXV. FEJES ISTVÁN dr. (1838-1913) író, költő, műfordító, református püspök. 1865-től Sátoraljaújhelyen református lelkész, 1910-től püspök. Versei 1857től jelentek meg országos és helyi lapokban. Több irodalmi társaságnak megbecsült tagja volt, pályázatok győztese. Mint újhelyi lelkész, püspök, sokat tett a város művelődése ügyében. Számtalan levele, átirata az életmű kéziratok hagyatéka a zempléni levéltár birtokában van, melyből több adatot már közzé tettünk. Most közölt levelét, mint püspök egy karcsai tanító fegyelmi ügyében írta a tanfelügyelőhöz. IV-B. 1419. Letétek No. 186. XXXVI. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ (1857-1923) történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az OSZK igazgatója, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, oklevél- és címertan kiváló szakértője. A közölt levelét, mint könyvtárigazgató írta a Nemzeti Könyvtár Révay gyűjteményéről Dongó zempléni főlevéltárnoknak. XV-20. Meczner-Dongó gyűjtemény (Fejérpataky) XXXVII. FEKETE JÁNOS (1817-1877) író, szerkesztő. A reformkorban jelentős közéleti szerepet vállalt, munkatársa volt a Pesti Divatlapnak. 1846-ban a népnevelés fejlesztésére megindította a Szegény gyermekek könyve című kiadványt. Közölt felhívása a kiadvány pártfogása ügyében készült, melyet minden vármegyének, így Zemplénnek is megküldött. IV-1001/h. Loc. 385. No. 230. XXXVIII. FERENCZY ISTVÁN (1792-1856) szobrászművész. A reformkor legjelentősebb magyar szobrásza. Már római tanuló éveiben felfigyeltek művészetére, Kazinczy vezette be a magyar művészeti társaságba, általa kapott nagy főúri megrendeléseket. A kor híres tudósairól, művészeiről készített szobrokat és jelentős művészi síremlékeket hozott létre. A Nemzeti Múzeum képzőművészeti osztályának vezetője lett. 1844-ben közadakozásból tervezték Hunyadi Mátyás szobrának elkészíttetését, melyet a művész alkotott volna. Ez ügyben készült Pest megye átirata. IV-1001/h. Loc. 365. No. 183.