Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - KISS Z. GÉZA: A baranyai reformáció történetéhez

szép hangos szóval, messze hallhatólag" magafordította zsoltárait énekelgető reformátor alakját. Ezek közé tartozott a kalsszikusan tömör XII. zsoltár is.

54 Az hitetlen és kegyetlen pogánok Mi környülünk járnak, mint oroszlánok Az egyházi fejedelmek gonoszok Azért győznek az hitetlen pogánok. Jeles irodalomtörténész azt állítja,

55 hogy vele, vagy esetleg Szegedi Gergellyel kezdődött a zsoltáréneklés nagy szerepe. A nyugati reformáció délvidéki ideológiai gyökereit kutató dolgozatomban

56 sikerült bizonyítanom, hogy a nemzeti nyelvű istentisztelet és igeolvasás igényével együtt születtek a későbbi zsoltárok előfutárai, a nemzeti nyelvű, többszólamú, refrènes kantilénák, amelyek a 13. szá57 zad hatvanas éveiben először kirajzó flagellánsok ajkán hangzottak fel. Hangjuk gunyoros, csípős, gyakran nem szalonképes, de pontosan mutatják, mint vélekedett a reneszánsz kor embere a sátán zsinagógájának tartott egyházról. A ferencesek harmadrendje csillapította, majd a hatalom csoportjaikat szétszórva elnémította őket. Emlékül hagyták azonban a Dráva-völgyön is a nemzeti nyelvű igehirdetést és éneklést, valamint annak tudatát, hogy gyónás és bűnbocsánat nélkül is lehet üdvözülni. A XIV század közepén, a nagy pestis járvány után történt újabb kirajzásuk már közvetlen előzménye a huszita mozgalomnak. Ezért maga Jan Husz is flagelláns énekre hivatkozva mondta, hogy a papok antikrisztusok, sátánok, az imaházat rablók barlangjává tevő árulók. Az ő tanításait követve fordították le huszita prédikátorok a zsoltárokat, amelyeket a flagellánsok mellett már a patarénusok is becsültek, a paradicsomi állapotok visszaállítását követelő, ruhátlanul járó adamita szekta tagjai az istentisztelet legfontosabb részének tartottak, akárcsak az őket megvető kálvinista utódok. Sztárai zenei tudását ugyan Páduából hozta, de az éneklés térítő szándékkal történő felhasználásában valószínűleg vándorprédikátor rendtársai és az általuk jól ismert délvidéki eretnekek voltak az irányadók. Tizenhat zsoltárfordítás maradt utána, tartalmukat pontosan őrző, szépített formában. Gyakori zsoltáraiban az ellenség, a gonosz elleni panasz, a bosszúállásért kiáltás Istenhez, a bántalmazó gonosz és a szenvedő megkárosított részletező bemutatása. A zsoltárok roppant fontos szerepét hangsúlyozva, igen találóan idézi Horváth János Bod Pétert, aki szerint: „Minden istenfélő ember úgy olvashatja a maga lelkének indulatait, mintha ugyan maga írta volna, s különösen nyomorúságban forgott emberek láthatják bennük...éppen a maguk lelkek baját, s orvos-