Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - KISS Z. GÉZA: A baranyai reformáció történetéhez

Gyakori pálfordulásaiban és a reformáció javára tett egyes lépéseiben egyaránt anyagi szempontok vezették.

13 Alkalmilag védelmére kelt a hitükért zaklatott protestáns lelkészeknek, segítette a harmincas évek második felétől egy-egy énekeskönyv kiadását, de cselekvőleg nem avatkozott protestáns ügyekbe.

14 , A megye első reformátorával, Siklósi Mihállyal kapcsolatban sajátos módon Lukácsy Imrét ragadja el a fantáziája. Tudja róla, hogy egyike volt azoknak, akik hazánkban korán csatlakoztak a reformációhoz, s hogy mint újhelyi (Sátoraljaújhely) ferences szerzetes lett Perényi Péter udvari papja, s vele került Siklósra. Nevéhez fűződik Siklóstól a Kis Rinya folyóig (Barcs környékéig) terjedő vidék reformálása, de szerinte „...rajta kívül más reformátor a Dráva mentén kiemelkedő munkát nem végzett". Dévai Bíró Mátyás, Szegedi Kis István, Sztárai Mihály járt ugyan ezen a tájon, de „...működésüknek észrevehető nyoma nem maradt...".

15 Érdekes, hogy Fejes János, aki a táj reformációját „Perényi Péter és udvari papja" művének említi,

16 Siklósi Mihályról szólva, másokkal egyetemben csak Pathai Sámuel 1647. szeptember 10-én kelt levelét említi, amely a baranyai egyházkerület múltjáról szólva, idős adatközlőkre hivatkozva említi, hogy a siklósi vár és környéke Siklósi Mihályt ünnepli reformátoraként.

17 Figyelemre méltó viszont az a feltételezése, hogy Sztárai Mihály, Perényi másik udvari papja azért tűnik fel 1543-ban Baranyában, hogy folytassa a Siklósi Mihály halálával félbemaradt munkát.

18 Siklósinak valószínűleg Siklós volt a szülőhelye, de se halálának, se születésének az idejét nem ismerjük. Zoványi ugyan wittenbergi tanulmányairól sátoraljaújhelyi, siklósi, majd mintegy 1549-ig tartott sárospataki lelkészkedésére vonatkozóan közöl adatokat, de nem mulasztja el hozzátenni: „mindez...az ő sze19 mélyét illetően nem tökéletesen bizonyos". Úgy tűnik, Horváth János

20 mondja róla témánk szempontjából a legfontosabbat, hogy mint Perényi siklósi udvari papja, kíséretében Sárospatakra megy és ott megnyeri a reformáció ügyének két kitűnő baranyai ferences társát: Kopácsi Istvánt az ottani ferences rendház főnökét és a keleti Dráva-völgy igazi reformátorát, a szintén ferences Sztárai Mihályt. A kitűnő irodalomtörténész említi ugyanitt azt is, hogy nevéhez fűződik a LUI. zsoltár parafrázisa is, amelyben ekként könyörög a pogány török hatalma alól való szabadulásért:

21