Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - MAGYAR KÁLMÁN: Szigetvár és a dél-somogyi mezővárosok, várak kapcsolata 1526-1664 között (Különös tekintettel Babócsára és Kálmáncsára)

Kálmáncsa és Szigetvár a középkori történeti forrásokban Kálmáncsa - Babócsához hasonlóan - ugyancsak jelentős, a segesdi királyi, királynéi uradalom - földvárral megerősített - plébániás helye volt. (Kezdetben a Kálmán király által idetelepített csehek alkották településének az alapnépessé30 gét.) Velük szemben a mai Szigetvár helyén, az Alma-patak szigetén csupán a XIV. század második felében keletkezett - Borsa Iván szerint - jelentősebb település.

31 Babócsa a Dráva mente rév- és hidas helyeként több somogyi útvonal csomópontja is volt. Kálmáncsa pedig - a Szigetváron is keresztül vezető útvonal földvárral rendelkező fontos láncszemeként szerepelt (1. ábra). A fent említett helyzeti energia révén a XIV. század második felére (amikorra már az Antimus család ún. szigeti birtokközpontja is kialakult) Babócsa, a Babócsai, majd a Marcali család, míg Kálmáncsa a királyné mezővárosa, illetőleg városa, civitasa (4. ábra). A XV század elején Somogy első birtokosává és az ország főuraivá előrelépő 32 Marcaliak kapták meg a királyné kálmáncsai uradalmát. Akkor, amikor 1420 táján Antimus idősebb fiának, Györgynek fia Ozsvát már felépíti Szigeten az uradalma központját jelentő kerek tornyot, a későbbi híressé lett szigeti vár magját.

33 Ezt a szigeti birtokközpontot a XV század elejétől egészen 1455-ig, illetőleg részben 1490-ig a Marcaliak nagy dél-somogyi: patai, barcsi, babócsai, kálmáncsai uradalmai vették körbe. Ennek ellenére 1473-ra (amikor - rokoni alapon - Antimuséktól enyingi Török Ambrus kezébe került) már jelentős vára, mezővárosa volt, amelyhez már 13 baranyai és 19 somogyi település, birtok tartozott.

34 Vagyis a XV. század végére Sziget mezővárosi hellyé és jelentős uradalommá fejlődhetett a nagyhatalmú szomszéd, a Marcali-család érdekei ellenére. (Ehhez az is hozzájárult, hogy a XV. század közepétől a Marcaliak a Szigetvár tőszomszédságában lévő patai uradalmukat eladományozták.) Viszont ekkortól vált a Somogy legnagyobb és legfontosabb részét magában foglaló uradalmuk központjává a közeli Babócsa.

35