Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - KISS Z. GÉZA: A baranyai reformáció történetéhez
Csak te vagy nekünk mi reménységünk Nagy bánátinkban te vagy vigasztalónk Szomorúságban megvidámítónk. Te vagy minékünk az mi igazgatónk. Szívesen elhisszük Földváry Antalnak 22 és mindazoknak, akik a megtartó hitet jellemezve idézik az LUI. zsoltárt, hogy „Hegy, völgy és nádas, templom és otthon ezzel az énekkel volt tele". Míg Siklósi Mihály emlékét egyetlen zsoltár és néhány valószínűsíthető adalék őrzi csupán, addig Baranya igazi reformátora körül napjainkig sem csillapodtak le a 170 esztendeje felkavart viták. Sztárai körül először 1829-ben forrósodott fel a légkör Jankovich Miklósnak az unitárius eklézsiákról és az 1588. évi pécsi hitvitáról írt tanulmánya nyomán. 23 Egyháztörténet-írásunk sokáig nem hitte el neki, hogy Erdélyen kívül az anyaországban is jelentős volt az unitárius gyülekezetek száma, s még 1982-ben is meglepetést okozott az a megállapítás, hogy Baranyában mintegy 20 unitárius gyülekezet túlélte a török időket is. 24 Nem állította soha, hogy Sztárai unitárius lett volna, csak arról értekezett, hogy az unitarizmus bölcsőjében, Padovában szerzett magisteri címet, majd Wittenberg vagy Genf érintése nélkül jött haza a Dráva mellékére téríteni. Valószínűleg az az állítása sem tetszett, hogy gyülekezeteket (későbbi kálvinista értelemben) nem szervezett, hierarchiát nem épített: a waldensektől, vagy az anabaptistáktól tanult módszerrel nemzeti nyelven szolgált, és az éneklést tette az istentisztelet központjába. 25 Ha Jankovichnak az intuíció volt az erőssége, kritikusának, az öt nyelven tudó Gyöngyössy Benjámin zalátai lelkésznek a kronológia. Jankovich cikkére írt bírálatában 26 bebizonyította, hogy Sztárai 1529-1542 között Perényi Péter udvari papja volt már, viszont az új arianizmus „1531-ben csak hallódni (sic) kezdett, tojásban volt, 1553-ban (Servet október 27-én történt genfi megégetésére céloz itt) kikelt, 1563-ban széjjel repült". 27 1530 előtt azonban sem Servetnek, sem a Titkos Társaságoknak nincs nyoma Padovában. Sztárait tehát nem „fertőzhették" meg az unitárius tanok, mégha hat évtizeddel később Kanyaró Ferenc unitárius történetíró azt állítja is, hogy a Duna nyugati oldalán, 1544-ben Laskón ő kezdte 28 volna az unitárius agitációt.
