Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - DANKÓ IMRE: A szigetvári szerb orthodox püspökség története

szakban lebontották. Helyén és a templomot egykor körülvevő temető helyén ma már házak állnak. Ami még a püspökséget illeti, arról kell szólni, hogy a XVII. században idetelepített szerbek papjaikkal együtt jöttek Szigetvárra, a városba, ahol a vezető lelkész autosz obion; tehát a dolgok természete szerint magától püspök lett, amennyiben eleget tudott tenni az orthodox egyház idevágó követelményeinek. Az orthodox egyházban az egyik legfontosabb püspöki követelmény, hogy szerzetes és ebből következően nőtlen pap lehet a püspök. Ez a rendszer biztosította különben leginkább azt, hogy a püspök képzett, a lehetőségekhez képest széles látókörű, tájékozott ember lehessen. Tudniillik a közönséges papok, akiket egyegy parochián képeztek ki így vagy úgy, felszentelésük előtt kötelesek voltak megnősülni. Voltaképpen laikus papok voltak, és tudásuk, egyházi tájékozottságuk legtöbbször csak a liturgia kiszolgáltatására szorítkozott. Nem így a püspökök, akik valamelyik kolostorban tanultak, sőt kolostorról kolostorra vándorolva képezték magukat tovább és szereztek megfelelő tájékozottságot mind az egyházi, mind pedig a világi ügyekben. A korai szigetvári szerb orthodox püspökökről nem sokat tudunk. Az a három szigetvári püspök, akiket alaposabban ismernek, a XVII. század legvégén és a XVIII. század elején élt. Jankovics Epem szigetvári szerb püspökről egy proseszori bejegyzésből tudjuk, hogy: „E könyv Jankovics Efrem pécsi, mohácsi, szigetvári, kanizsai és siklósi szerb püspöké. Pécsi püspökké felszenteltek engem 1701. április 23-án, miután a főpapi felszentelést 1694-ben, Szentendrén, Buda fölött felvettem."

15 A másik szigetvári püspökről, Melentyeinich Nicanarról pedig azt tudjuk, hogy 1710-ben, a király Jankovics Epem utódaként pécsi és szigetvári püspökségében megerősítette.

16 Gavrilovics Makszim szoros összeköttetésben állt a belgrádi érsekséggel. 1729. augusztus 31-i dátummal ellátott rendszabályokat hozott Petrovics Mózes belgrádi érsektől, a „birodalom területén lakó összes görögkeleti szerbek főpásztorától a garbóci zárda 17 " részére, mint szigeti vagy szigetvári, szeherói, mohácsi és eszéki püspök". O már mint Gavrilovics Makszim szigetvári püspök - volt az is, aki 1731. december 17-én a püspöksége területéről megválasztott députât usoknak (az egyházi kongresszusra) levelet írt, tanácsokat adott nekik a kongresszuson való hasznos és az 18 idegen környezetben élő igazhitű szerbek érdekeit védő, segítő tevékenységhez. A szigetvári püspökség a XVIII. század második felében szűnt meg, amikor is a hazai, Vajdaságon kívül élő szerbség egy az 1790. évi kongresszuson elfogadott reform kapcsán a budai szerb orthodox püspökségben egyesült.