Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - RAJCZI PÉTER: A vallások kulturális szerepe a török uralom alatt Baranyában

módosítani kívántak, és nem a régi rend szerint tartották az ünnepeket. Amíg a reformáció során megjelenő teológiai ellentétekkel szemben a széles néptömegek általában érdektelenek maradtak, addig ez a naptárreform a legegyszerűbb embereket is érintette. Még az is előfordult, hogy az új naptárhoz ragaszkodó, az itteni lakosság gondolkodását még nem ismerő, nyugatról jött jezsuita Vásárhelyi Gergelyt a vidéki magyarok, a reformáció hívei és az erősen terjedő ariánusok is feljelentették a töröknél. A feljelentést nem vallási, hanem gazdasági okokkal indokolták, és így tették érdekeltté benne a hatalom gyakorlóját. Az ünnep lényege nem érdekelte az igazhitű muzulmánt, de a vásárok rendje, amely mindig igazodott az ünnepekhez, teljesen felborult. Az addigi vásárrend megbontása viszont kárt okozott az egész birodalomnak. Vásárhelyit és társait a török akkor ki is utasította Pécsről. Az éppen akkor a déli vidékeken, talán éppen Pécsett járó Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mentette meg Vásárhelyi Gergely életét. Őt 1618-ban meghívta Erdélybe annak ellenére, hogy a jezsuitákat, akiknek Kolozsvárott, Kolozsmonostoron és Gyulafehérváron kollégiuma volt, az 1588-as meggyesi, majd ezt megerősítve az 1602-es országgyűlés Erdélyből kitiltotta. Most a kálvini reformáció híve - Bethlen Gábor - a kolozsvári kollégium újjászervezésére ad utasítást, illetve azzal bízza meg Vásárhelyit. Pécsett pedig a kibontakozó naptárvitát a jezsuiták úgy oldották meg, hogy mind a régi, mind pedig az új naptár szerint megtartották az ünnepeket, és ezzel próbálták évtizedekig a keresztények, és ezzel együttjáróan a magyarok közötti viszálykodást kiküszöbölni. Jellemző a korszakra, hogy a viszálykodó keresztények egymást jelentették fel a töröknél, aki mindig szívesen le is fogta a feljelentetteket, hisz azokat általában jó pénzért kiváltották. A XVI. században kibontakozó reformációnak Baranyában három jelentős irányzatával találkozunk. Kezdetben a lutheri reformáció terjed el, majd éppen egyes ferences szerzetesek által következetesen továbbhaladva a kálvini irányzat erősödik meg, majd kibontakozik az antitrinitárius irányzat. Baranya kulturális képének alakulására minimális hatással van a szerbek ortodoxiája, amely a magyar nyelvterületen nem tud elterjedni. Az őslakosság vagy a katolikusnak nevezett pápista, vagy a később evangélikus néven elterjedt lutheránus és református, vagy evangéliumilag reformált néven terjedő kálvinista, és a török uralom idejében a majd unitárius néven egyházzá szerveződő antitrinitárius, ariánus, itt gyakran „törökös" egyházhoz tartozik. Ezek valamennyien igen jelentős szerepet visznek megyénk történetében, és a török uralom alatt a magyarság létének, fennmaradásának biztosításában. A reformáció, és a mellette kibontakozó ún. ellenreformáció mindegyik irányzata a Bibliára épít. Ezzel együtt jár a Biblia nem-